Amikor napjainkban a zöld energiára való átállásról beszélünk, akkor a leggyakrabban évtizedes célokat és eszközöket fogalmazunk meg, azonban kevés szó esik ennek pénzügyi hátteréről. Az egyik oldalon beruházásokra van szükség a környezettudatosság érdekében, cserébe becslések szerint akár 50 ezer milliárd dollárt is megtakaríthat a világ a folyamat végén.
Gyakran úgy tűnik, hogy a zöld átállás és az innováció a legjobb úton halad: a szándék egyértelmű, a célok kitűzve, az ehhez szükséges technológia pedig egyre gyorsabban fejlődik. Az egyetlen hiányzó láncszem talán a finanszírozás, amelyről sokkal kevesebb szó esik, márpedig pénz nélkül nehéz megvalósítani ezeket a hosszú távú beruházásokat, amelyek majd zöldebbé teszik a gazdaságot.
A zöldebb gazdaság nem csak a környezet védelmével jár, hanem becslések szerint 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd dollár megtakarítással is számolhatnak a gazdasági szereplők, miközben 25 százalékkal csökkenhet az energetikai átálláshoz szükséges beruházások költsége. Jelenleg azonban még abban a fázisban vagyunk, amikor ezekre a célokra költeni szükséges, hogy később megtérüljenek.
Most sok szereplő számára úgy tűnhet, hogy a zöld átmenethez szükséges beruházások kifejezetten tőkeigényesek, gyakran lényegesen drágábbak, mint az utóbbi évtizedekben végrehajtott befektetések. Részben ennek eredményeként a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség finanszírozási oldala egyelőre hiányos, vagyis nem látni, honnan lesz meg a szükséges pénz ezekre, a ma kimondottan drágának tűnő beruházásokra.
„A cél eléréséhez becslések szerint évente legalább 5 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség, de ez az összeg a 7 ezer milliárdot is meghaladhatja. Ezzel szemben jelenleg a 2 ezer milliárdot sem éri el ezen beruházások összértéke évente. Vagyis érezhetően fel kellene pörgetni az átállást, ha komolyan vesszük a 2050-es célokat” – mondja S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési Tanácsadás Partnere.
A mennyiért és hogyan kérdésekre az elemző ITT ad további részleteket.