Mennyit ér a magyar erdők klímavédelmi szerepe? – Többek között erről és a hazai erdők karbonpiaci lehetőségeiről írt tanulmányt a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének öt kutatója, Borovics Attila, Király Éva, Kottek Péter, Illés Gábor és Schiberna Endre. Az intézet ősz eleji tudományos cikke azt vizsgálja, mekkora gazdasági értéket képviselnek a magyar erdők klímavédelmi szolgáltatásai, és hogyan lehet ezt az értéket a karbonpiacon hasznosítani, számol be a kutatás eredményeiről a szervezet közösségi oldala.
A kutatás egy négy pilléren nyugvó értékelési rendszert alkalmazott:
Mennyit ér a hazai erdőkben, talajban és fatermékekben tárolt szén összesen? Mekkora értéket képvisel az erdők éves szénmegkötése? Mennyit „spórolunk” azzal, hogy fát használunk beton, acél vagy fosszilis energiahordozók helyett? Mekkora bevétel érhető el, ha a szénmegkötési szolgáltatásokat karbonkreditek formájában értékesítjük az önkéntes karbonpiacon?Íme, a legfontosabb eredmények összefoglalva:
A hazai erdők és fatermékek teljes széntároló képessége 1 289 millió tonna CO₂, aminek az elméleti értéke több mint 25 772 milliárd forint. az erdők éves szénmegkötése 152 milliárd forintot, az anyag- és energiahelyettesítés révén elkerült kibocsátások pedig 181 milliárd forintot érhetnek évente.A kutatás két lehetséges karbonpiaci projektet is összehasonlít:az egyik a fakitermelés elhalasztására épül, a másik a faanyag építőipari felhasználására, ahol a fa hosszú időre szénraktárrá válik. Az utóbbi akár 36 milliárd forintos éves bevételt is generálhat – ez több mint négyszerese a kiterjesztett erdőciklusból származó 8 milliárd forintos bevételnek. Az eredmények megerősítik: az erdők nemcsak megkötik a szén-dioxidot, hanem értékes, klímabarát alapanyagot is biztosítanak – így kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben és a körforgásos gazdaságban.
