Az alternatív energiatárolási módszer elsősorban az áramszünetek áthidalására hivatott, de egyúttal csökkenthető vele az energiaszámla is, ha éjjel végezzük a feltöltést.
Világszerte még csekély az energiatároló rendszerek piaca, de ahogy a Tesla is például a háztartási szegmensben próbálja elterjeszteni ezt új akkuk piacra dobásával, úgy az üzleti szférában is egye fontosabbá válik az energiatárolás meghonosítása, főleg a romlandó árukat kezelő élelmiszer-kereskedelemben.
Miért fontos ez? Egyrészt anyagi okokból. A délutáni és esti órákban drágább az áramfogyasztás. Ha beszerelnek egy boltba olyan rendszert, mely egy integrátor segítségével éjjel és hajnalban feltölti az akkukat (amikor olcsó a villamos energia), amiket aztán a csúcsidőben bekapcsolnak, hogy ne a hálózatból menjen a délutáni és esti fogyasztás, ezzel nem kevés pénz spórolható meg.
Mivel a szolárpanelek egyre több áruházlánc épületeinek tetején találhatók meg, a napsütétes napokon ezekkel oldhatják meg az energiaellátást, s a drága délutáni áram fogyasztása is kiiktatható velük.
Hideg levegővel
Egy hasonló alapelvű rendszert dolgozott ki az Axiom Energy, mely sós vizet tartalmazó tartályokat használ az energia tárolására. Ezek az akkuk nyolc órán át képesek energiát adni és hűteni az élelmiszereket áramkimaradás esetén.
Az Axiom rendszere az úgynevezett ice-on-coil (a coil tekercset, orsót jelent) szisztémát alkalmazza, amit a légkondicionáló-ipar is ismer. A tartályokban sós vízbe merített, vékony műanyag csővezetékek vannak. Éjjel, amikor olcsó az áramfogyasztás, a rendszer hűtőfolyadékot enged a csövekbe, amitől jég képződik a csövek körül. Amikor eljön az ideje a hűtésnek, egy kapcsolással meleg vizet áramoltatnak a tartályokba, amitől elolvad a jég. Ebből jön létre az a hideg levegő, ami a hűtést végzi.
Kisebb villanyszámla
Az integrátort, ami szabályozza az egészet, fejlett adatelemző rendszer működteti, hogy maximális legyen az energiatakarékosság.
Az egészséges élelmiszerek árusításában utazó Whole Foods bolthálózat Kaliforniában (a Szilícium-völgyben lévő Los Altosban) és Hawaiion kezdett el ilyen energiatároló rendszereket kiépíteni áruházaiba, hogy csökkentse az áramfogyasztást és végső soron a működése karbonlábnyomát.
A megoldást eredetileg arra a vészhelyzetre kivédésére létesítette a menedzsment, ha áramszünet állna be. Egy több órán át tartó áramkimaradás óriási csapás lehet egy élelmiszerboltnak, a romlandó áruk ugyanis nem tudnak hűtés nélkül sokáig elállni. Ha pedig megromlottak, akkor nincs árukészlet, lőttek a boltban lévő áruk értékének. Ahogy a cég egyik munkatársa fogalmazott: „Ha nincs áram, nincs portéka.”
Az Axiom állta a beszerelés költségeit, a Whole Foods mint felhasználó pedig havi díjat fizet. Ennek összege nem ismeretes, de annyit tudni, hogy kisebb, mint amit a bolt azelőtt fizetett a hagyományos áramszolgáltatójának, mielőtt a rendszert működésbe helyezte. A Walmart lánc Escondidóban – San Diego közelében – lévő áruházánál is felszerelnek egy ilyen rendszert.
Terjedőben
Az energiatárolás az USA-ban leginkább Kaliforniában dívik, mert az állam támogatási rendszert dolgozott ki rá. Hasonló mechanizmus van érvényben Hawaii, New York és Massachusetts államokban is.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Flickr
Világszerte még csekély az energiatároló rendszerek piaca, de ahogy a Tesla is például a háztartási szegmensben próbálja elterjeszteni ezt új akkuk piacra dobásával, úgy az üzleti szférában is egye fontosabbá válik az energiatárolás meghonosítása, főleg a romlandó árukat kezelő élelmiszer-kereskedelemben.
Miért fontos ez? Egyrészt anyagi okokból. A délutáni és esti órákban drágább az áramfogyasztás. Ha beszerelnek egy boltba olyan rendszert, mely egy integrátor segítségével éjjel és hajnalban feltölti az akkukat (amikor olcsó a villamos energia), amiket aztán a csúcsidőben bekapcsolnak, hogy ne a hálózatból menjen a délutáni és esti fogyasztás, ezzel nem kevés pénz spórolható meg.
Mivel a szolárpanelek egyre több áruházlánc épületeinek tetején találhatók meg, a napsütétes napokon ezekkel oldhatják meg az energiaellátást, s a drága délutáni áram fogyasztása is kiiktatható velük.
Hideg levegővel
Egy hasonló alapelvű rendszert dolgozott ki az Axiom Energy, mely sós vizet tartalmazó tartályokat használ az energia tárolására. Ezek az akkuk nyolc órán át képesek energiát adni és hűteni az élelmiszereket áramkimaradás esetén.
Az Axiom rendszere az úgynevezett ice-on-coil (a coil tekercset, orsót jelent) szisztémát alkalmazza, amit a légkondicionáló-ipar is ismer. A tartályokban sós vízbe merített, vékony műanyag csővezetékek vannak. Éjjel, amikor olcsó az áramfogyasztás, a rendszer hűtőfolyadékot enged a csövekbe, amitől jég képződik a csövek körül. Amikor eljön az ideje a hűtésnek, egy kapcsolással meleg vizet áramoltatnak a tartályokba, amitől elolvad a jég. Ebből jön létre az a hideg levegő, ami a hűtést végzi.
Kisebb villanyszámla
Az integrátort, ami szabályozza az egészet, fejlett adatelemző rendszer működteti, hogy maximális legyen az energiatakarékosság.
Az egészséges élelmiszerek árusításában utazó Whole Foods bolthálózat Kaliforniában (a Szilícium-völgyben lévő Los Altosban) és Hawaiion kezdett el ilyen energiatároló rendszereket kiépíteni áruházaiba, hogy csökkentse az áramfogyasztást és végső soron a működése karbonlábnyomát.
A megoldást eredetileg arra a vészhelyzetre kivédésére létesítette a menedzsment, ha áramszünet állna be. Egy több órán át tartó áramkimaradás óriási csapás lehet egy élelmiszerboltnak, a romlandó áruk ugyanis nem tudnak hűtés nélkül sokáig elállni. Ha pedig megromlottak, akkor nincs árukészlet, lőttek a boltban lévő áruk értékének. Ahogy a cég egyik munkatársa fogalmazott: „Ha nincs áram, nincs portéka.”
Az Axiom állta a beszerelés költségeit, a Whole Foods mint felhasználó pedig havi díjat fizet. Ennek összege nem ismeretes, de annyit tudni, hogy kisebb, mint amit a bolt azelőtt fizetett a hagyományos áramszolgáltatójának, mielőtt a rendszert működésbe helyezte. A Walmart lánc Escondidóban – San Diego közelében – lévő áruházánál is felszerelnek egy ilyen rendszert.
Terjedőben
Az energiatárolás az USA-ban leginkább Kaliforniában dívik, mert az állam támogatási rendszert dolgozott ki rá. Hasonló mechanizmus van érvényben Hawaii, New York és Massachusetts államokban is.
- New York állam kormányzója, Andrew Cuomo 2025-re 1500 megawattnyi kapacitást akar kiépítve látni.
- Kaliforniában a törvények írják elő az energiaszolgáltatóknak, hogy 2020-ra legalább 1325 megawattnyi energiatároló kapacitást vegyenek igénybe.
- Az Egyesült Államokban 2017-ben 55 megawattnyi ilyen tárolókapacitást létesítettek, derült ki az IHS Markit adataiból, melynek becslése szerint 2022-re 400 megawattos kapacitás fog működni.
- Globálisan még csak 1000 megawattnál tartunk, állítja a Navigant, mely szerint 2026-ra az üzleti és kereskedelmi funkciójú épületekben az ilyen készülékek volumene 10 000 megawattra nőhet.