A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában a háziméhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. Összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ a beporzó rovarok munkájának sikerétől.
A háziméheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági szerepük is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.
A méhlegelőket látogató méheket azonban napjainkban számos veszély fenyegeti, melynek hátterében főként az emberi tevékenység áll. A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait például egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő nagyléptékű kísérletsorozat eredményei támasztották alá, melyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett. A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science magazinban közölt kutatási eredmények akár a e szerek végleges betiltásához is közelebb vihetnek.
A neonikotinoidokat főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a növényt fogyasztó kártevőkre. Az elmúlt években közölt vizsgálati eredmények azonban rámutattak, hogy ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.
A méhek nehéz helyzetére, életterük csökkenése miatti pusztulásukra a héten az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Budapest Voices együttes rendezvényén, a III. kerületi Mészkő parkban is igyekeztek felhívni a figyelmet 2018. április 18-án. (lásd. a fotón)
További hírek a kategóriából
