A “G.O.Sars”: a világ egyik legfejlettebb kutatóhajója a maga nemében. Három hétig ez az otthona a SponGES projekt európai kutatócsoportjának, amelynek tagjai a mélytengeri szivacsokat tanulmányozzák. Különös tekintettel arra, milyen szerepet játszanak az óceán hulladékának újrahasznosításában.
A csoport egy távirányítású tengeralattjáróval gyűjt szivacsmintákat több kilométer mélyen, a tengerfenéken. A kutatók éjjel-nappal dolgoznak. Amint a robot-tengeralattjáró visszatér, a tudósok óvatosan a fedélzeti laborba viszik a mintákat. A példányok egy részét későbbi tanulmányozásra félreteszik, a szivacsok ugyanis értékes összetevőket tartalmazhatnak a kozmetikai- és a gyógyszeripar számára. Segíthetnek akár a rák elleni küzdelemben is.
Számos faj esetében kiderült, hogy antibakteriális, gombaölő vagy rákellenes tulajdonságai vannak. Erről a konkrét fajról viszont még semmit sem tudunk, ezért részletesen tanulmányozni fogják.
Más szivacsokat különleges tartályokban életben tartanak, hogy tanulmányozzák az anyagcsere-folyamataikat. A szivacsok átszűrik és tisztítják a tengervizet, valamint értékes tápanyagokat szolgáltatnak más tengeri élőlények számára. Ebben a kísérletben az tudósok azt vizsgálják, hogy egy adott szivacsfaj mennyi baktériumot és más szennyező anyagot képes kiszűrni. A cél a óceán élővilágának védelme, egy fontos szerepet ellátó, sérülékeny vízi létforma védelmén keresztül.
A kísérlet azt mutatja meg, mennyire fontosak a szivacsok az óceán számára – mondta Martijn Bart tengerbiológus –, Mert ha látjuk, mi az, amit kivonnak a vízből, akkor meg lehet mondani, hogy ha a szivacsok eltűnnek, mennyi és milyen szennyeződés halmozódna fel az óceánban máshol.
Számos új szivacsfaj került a kutatók elé. Az emberiség már eddig is mintegy nyolcezer szivacsfajt ismert, a pár centiméterestől a méteresekig, de akár kétszer ennyi várhat felfedezésre. Ugyanígy tisztázásra vár az is, milyen szerepet játszanak pontosan ezek a lények az óceáni ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.
A Föld felületének több mint hetven százaléka óceán, amelyben félmilliárd éve élnek szivacsok. Ezeknek az érzékeny élőlényeknek a jobb megértésével az egyre törékenyebb, egyre szennyezettebb óceáni ökoszisztéma megóvásához is hozzájárulhatunk.
Forrás: CSR Hungary | Kép: Pexels
A csoport egy távirányítású tengeralattjáróval gyűjt szivacsmintákat több kilométer mélyen, a tengerfenéken. A kutatók éjjel-nappal dolgoznak. Amint a robot-tengeralattjáró visszatér, a tudósok óvatosan a fedélzeti laborba viszik a mintákat. A példányok egy részét későbbi tanulmányozásra félreteszik, a szivacsok ugyanis értékes összetevőket tartalmazhatnak a kozmetikai- és a gyógyszeripar számára. Segíthetnek akár a rák elleni küzdelemben is.
Számos faj esetében kiderült, hogy antibakteriális, gombaölő vagy rákellenes tulajdonságai vannak. Erről a konkrét fajról viszont még semmit sem tudunk, ezért részletesen tanulmányozni fogják.
Más szivacsokat különleges tartályokban életben tartanak, hogy tanulmányozzák az anyagcsere-folyamataikat. A szivacsok átszűrik és tisztítják a tengervizet, valamint értékes tápanyagokat szolgáltatnak más tengeri élőlények számára. Ebben a kísérletben az tudósok azt vizsgálják, hogy egy adott szivacsfaj mennyi baktériumot és más szennyező anyagot képes kiszűrni. A cél a óceán élővilágának védelme, egy fontos szerepet ellátó, sérülékeny vízi létforma védelmén keresztül.
A kísérlet azt mutatja meg, mennyire fontosak a szivacsok az óceán számára – mondta Martijn Bart tengerbiológus –, Mert ha látjuk, mi az, amit kivonnak a vízből, akkor meg lehet mondani, hogy ha a szivacsok eltűnnek, mennyi és milyen szennyeződés halmozódna fel az óceánban máshol.
Számos új szivacsfaj került a kutatók elé. Az emberiség már eddig is mintegy nyolcezer szivacsfajt ismert, a pár centiméterestől a méteresekig, de akár kétszer ennyi várhat felfedezésre. Ugyanígy tisztázásra vár az is, milyen szerepet játszanak pontosan ezek a lények az óceáni ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.
A Föld felületének több mint hetven százaléka óceán, amelyben félmilliárd éve élnek szivacsok. Ezeknek az érzékeny élőlényeknek a jobb megértésével az egyre törékenyebb, egyre szennyezettebb óceáni ökoszisztéma megóvásához is hozzájárulhatunk.