Hiába nyernek teret az áramtermelésben a megújuló energiaforrások, a fűtésnél, a hűtésnél és a közlekedésnél elenyésző mennyiségű megújulót használunk. Ezeknél még mindig az olaj és a földgáz az úr.
2017-ben a villamosenergia-termelő kapacitások bővülésének 70 százalékáért feleltek a megújulók, mégis a globális szén-dioxid-kibocsátás 1,4 százalékkal nőtt – derült ki a REN21 jelentéséből. Ez kedvezőtlen fejlemény, ugyanis az elmúlt négy esztendőben nem növekedett a globális légszennyezés.
A globális energiafogyasztás 2,1 százalékkal emelkedett tavaly, ami a fejlődő országok gazdasági növekedésének köszönhető.
- 29 százalékkal, 98 digawattal nőttek a napenergiás kapacitások.
- A szélenergiás infrastruktúra 52 gigawattal bővült.
- Összességében 178 gigawattnyi megújuló energiás kapacitást kapcsoltak be a hálózatokba globálisan 2017-ben. Eddig soha nem nőtt egy év alatt ilyen mértékben a megújulók bővülése az energiamixben az előző évihez képest.
- Majdnem kétszer annyit pénzt fektettek megújuló energiás kapacitásokba, mint fosszilis és atomenergiás beruházásokba együttesen.
- Kínában, Európában és az USA-ban megvalósított beruházások feleltek a megújuló energiakapacitások tavalyi bővülésének 75 százalékáért.
- Az elmúlt 10 évben duplájára nőtt a megújuló energiás erőművek kapacitása (ebbe a vízerőműveket is beleszámítják).
Hűtés, fűtés, közlekedés: 80 százalék
A társadalom, a közvélemény nagy hibába esik, amikor „az áramot az energiával azonosítja, ez okozza a tudatlanságot” – mondta Rana Adib, a REN21 főtitkára. Az egy dolog, hogy a villamos energia előállítása terén a megújulók térnyerése töretlen. Az épületek fűtéséhez, hűtéséhez és a közlekedéshez szükséges energiaigényt azonban még mindig javarészt fosszilis energiahordozókkal oldjuk meg, és ez az oka annak, hogy a globális üvegházgáz-emisszió – a tiszta energiák térnyerése ellenére – továbbra is nő.
2015-ben például a megújulók csak 10 százalékát adták a fűtésre használt energiáknak, a közlekedési szektorban pedig mindössze 1 százaléknál is kevesebb részesedésről beszélhetünk. Több mint 30 millió elektromos jármű szaladgál a közutakon világszerte (ebbe a kétkerekűek is beleértendők), ebből 1,2 millió darabot 2017-ben értékesítettek, vagyis 58 százalékkal többet, mint 2016-ban.
Csak 48 országban határoztak meg a kormányok országos célszámot arra, hogy a hűtésre és fűtésre fordított energiahasználatban mennyivel részesedjenek a megújuló energiahordozók. Az áramtermelésben viszont 146 országban van valamilyen szabályozás a megújulók részesedésére. (Ebbe nem számolták bele a bioüzemanyagok 2,9 százalékát.)