Tiszta Kárpátalja vagy hulladék hegyek?

A PET Kupa életében hatalmas előrelépés, hogy 5 év szemléletformálás, 10 tonnányi szakadatlan szemétgyűjtés és tiszai szennyezéssel való küzdelem után most a kormányzat meghívásának köszönhetően saját szemükkel láthatták a probléma forrását Beregszászon és azt, mi vár még a környezetvédőkre vízen és „szárazföldön”. A „Tiszta Kárpátalja! – Önkéntes Környezetszépítő mozgalom” eseménye egy olyan felülről jövő és határon átnyúló kezdeményezés, ahol a Tisza megtisztítását és a tiszta víz megőrzését igazán fontosnak tartják a kezdeményezők, valamint a bekapcsolódó kormányzati és megyei erők tevőlegesen is támogatják a mozgalmat.

Az elmúlt években egyre több figyelem összpontosult arra, hogy a tiszai szennyezés évről évre mekkora méreteket ölt. Az év elején hozzávetőlegesen 3500 tonnányi hulladék érkezett hazánkba a jeges árral. Az előző évi káresemények 70%-a kommunális hulladékszennyezés volt, amit ha a 2008-as évhez viszonyítunk, annak több mint négyszerese. A probléma kezelésére, a PET Kupa kezdeményezésére szakmai kerekasztal is összeül évente. Idén is itt osztotta meg mindenki tapasztalatait, ötleteit egymással a vízminőség megóvása érdekében. A PET Kupának köszönhetően az elmúlt öt évben 350 kilométeren 10 tonna hulladéktól, 130.000 PET palacktól tisztult meg a Tisza, 41 PET hajó és 300 PET kalóz segítségével. Tavaly a kupának hála rekordmennyiségű, 60.000 darab palacktól és 5 tonna szeméttől mentesült a Tisza. Mindemellett a csapat fennhatósága alatt 125 fkm került monitorozásra, melynek során 62 szennyezett helyszínt lokalizáltak, mértek fel, amiből 21-et megtisztítottak és még egy a vízminőséget tanulmányozó laboratóriumi vizsgálatra is sor került.

Ezen a kerekasztal beszélgetésen érkezett a felkérés Ötvös Józseftől, Miniszterelnökség Kárpátalja fejlesztési feladataiért felelős főosztályvezetőjétől, hogy a PET Kupa csapata látogasson el Beregszászra, a probléma eredőjének helyszínére, ahol a „Tiszta Kárpátalja! – Önkéntes környezetszépítő mozgalom” rendezi meg 2 napos nyitóeseményét. Az első nap egy szemléletformáló oktatással kezdődött a résztvevők érzékenyítésére, majd a PET Kupa képviselője mutatta be a Magyarországon tapasztaltakat. Délután a Tisza két szakaszát kereste fel a társaság terepbejárási céllal. A második nap egy önkéntes szemétszedési-, és Kárpátalja tisztaságát népszerűsítő akcióval folytatódott, majd egy sajtótájékoztatóval zárult.

Grezsa István, Kárpátaljáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy ennek a programnak „célja a hosszú távú szemléletváltás, amelynek ma tesszük meg az első lépését. Minél több embert meg szeretnénk győzni arról, hogy csak személyes felelősségvállalással és erős közösségi szellemmel érhetjük el céljainkat.” Bemutatásra került a térség lesújtó helyzete, az ukrán állami támogatás és hulladékgazdálkodás hiányának következtében a 200 illegális szemétgyűjtőben felhalmozódott 3 millió tonna hulladék, mely a Tisza völgyének területét szennyezi leginkább. Végezetül Dobsa István, az esemény főszervezője, a KMKSZ ifjúsági szervezetének a vezetője azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a fásultság a leginkább hátráltató tényező a környezet elhanyagolásában, ezért a legfontosabb aktuális feladatunk a cselekvés és az együttműködés.

A PET Kupa csapata a rendezvény keretében jócskán belevetette magát a szemétszedésbe, és a koordinátortól külön kérték, hogy egy „feketeöves helyre” vigyék őket, ahol a velejét lehet látni a dolgoknak… A gyakorlott hulladékvadászok hamar ráakadtak a szemmel jól látható kupacok folytatására, a Vérke-patak egyik mellékágára súlyosan szennyezve lakossági szennyvízzel. Ezen felül a háztartási hulladékait is ide üríti a lakosság, az elhullott állataival egyetemben… Ezt már csak gépi erőkkel, markolókkal lehet megtisztítani.

Összességében a tapasztalat az, hogy a helyzet katasztrofális, mégis akadnak reménymorzsák. A terepen látottak azt mutatják, hogy ugyan az idei jeges áradás elvitte a szeméthegyek nagy részét, de már észrevehetően gyűlik az árterekben az utánpótlás. Noha Beregszászon működik a szemétszállítás, azt mégsem veszik igénybe, sokkal inkább a régmúlt módszerét alkalmazva a falu szélén, a patak mederbe, illetve az ártérbe teszik le a lakossági és építési hulladékot.

”Most végre elindult egy széleskörű, sokak által támogatott kezdeményezés, amiben civilek, civil és környezetvédelmi szervezetek, megyei és kormányzati szervek, szomszédos országok ugyanazt a célt tűzték zászlójukra: közös erővel, megreformálni a lakosság hulladékkezelési szokásait és közösségi összefogással megtisztítani a Tisza árterét.” – tette hozzá a látottakhoz Hankó Gergely, a PET Kupa programvezetője és hulladékkezelési szakembere.

---