Előkészítetlenségre hivatkozva nyolc hulladékos érdekképviselet azt kéri a kabinettől, hogy 2023 közepéről 2024 elejére halasszák el az új hulladékkoncessziós rendszer bevezetését- írta meg a Népszava.
Ennek kapcsán az illetékes Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), valamint a 35 éves koncessziót megnyerő Mol illetékes vezetőinek írt levelet az Autósszektorhoz Kapcsolódó Bejegyzett Vállalkozások Autonóm Érdekvédelmi Egyesülete, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, a Magyar Fémhulladék-forgalmazók és -feldolgozók Szövetsége, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete, a Magyar Öntészeti Szövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szekciója, valamint a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége.
A Mol – a viharos előzmények pletykáit megerősítve – idén júniusban elnyerte a magyar állam által kiírt 35 éves koncessziós pályázatot az évi közel 5 millió tonna hazai települési szilárd hulladék begyűjtésére és kezelésére. Mivel a Mol korábban lényegében csak saját hulladékának kezelését végezte, nyilvánvalónak tetszett, hogy úgy a hazai – zömmel önkormányzati hátterű - hulladékszállítókat, mint a hasznosabb anyagok feldolgozását végző, nyereségérdekelt, úgynevezett intézményi hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző szereplőket, a jövőben alvállalkozóként kell bevonnia. A levelek aláírói ez utóbbi, több száz tagú, több tízezer embert foglalkoztató cégkört képviselik.
Az új felállás előkészítése jegyében, mint jelzik, a Mol pályázatot írt ki a magyarországi intézményi hulladékok gyűjtésére, szállítására, tárolására és előkezelésére. Szerintük ugyanakkor
a témát érintő végrehajtási rendeletek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vonatkozó döntései, illetve az állam és a koncesszor közötti megállapodás mellékletei ismerete nélkül a pályázatra érdemi ajánlatok a szakma részéről felelősen nem adhatók.
Indoklásuk viszonylag egyértelmű. Míg a Mol az ajánlatokat október 14-ig várja, addig a MEKH-nek csak ezután, október 15-ig kell rendeletet alkotnia a leendő beszállítók úgynevezett indokolt költségeiről, 30-áig tesz közzé ehhez módszertani útmutatót, jövő év február végéig dolgoz ki díjjavaslatokat az intézményi hulladékgazdálkodók számára, ami alapján a szaktárca jövő év április 30-ig hirdeti ki a gyártók által fizetendő díjakat, a MEKH pedig június elsejéig jelöli ki az indokolt költségek felső határát. Miközben eme adatok ismerete nélkül az aláírók szerint felelős pályázat nem hirdethető, arra komoly jelentkezés nem adható be és az így érdemben el sem bírálható.
A kormánytól most alapvetően a Mol számára kérnek felkészülési időt úgy, hogy a kabinet a koncessziós tevékenység kezdetét 2023. július 1-ről tolja ki 2024. január 1-ig.
Az olajcégtől egyszersmind a futó pályázatok felfüggesztését kérik úgy, hogy azokat csak a szükséges ismeretek megjelenése után írják ki újra. Meggyőződésük, hogy az elsietett indulást megfelelő adatok és felkészülés híján a hazai hulladékgazdálkodás valamennyi szereplője megszenvedi.
Mindemellett megjegyzik: a pályázat olyan jelentős hulladéktípusokra is kiterjed, amelyeket szerintük a koncesszió nem tartalmaz. Ilyenek az építési-bontási fémhulladékok, a járműroncsok és ezekből származó hulladékok.
A téma egyébként azért sem mellékes, mert a koncessziós terv zavaros és viharos előkészületei során Áder János akkori köztársasági elnök kezdeményezésére az Alkotmánybíróság épp a koncesszor és az intézményi hulladékkezelők közötti elszámolás pontjait minősítette Alaptörvény-ellenesnek. Ezek ugyanis a termelési-ipari hulladékok ingyenes átadását írták elő. A koncessziós szabályokat tehát csak azután hirdethették ki, hogy a parlament úgy döntött: a Molnak valamiféle, indokolható árat fizetnie kell ezekért az anyagokért is.
Korábban szakértők az Orbán-kormány által kidolgozott hulladékkoncessziós rendszert alapjaiban elhibázottnak ítélték, amelyek nem oldják meg az ágazat kétségkívül nagyarányú hiányát, sőt, tovább rontják az iparág - EU által is ösztönzött - zöld átállásának esélyeit, illetve inkább csak a Molt hozzák kedvező helyzetbe. A kormány és az olajcsoport ellenben azt ígéri, hogy egy magáncég hatékonyabban és kisebb veszteséggel szállítja és dolgozza majd fel a települések szilárd hulladékát.
További hírek a kategóriából
