A szélenergia továbbra is az egyik leggyorsabban növekvő energiaforrás a világon, amellyel talán csak a napenergia vetekszik. A szélerőművek a nagy hatékonyságú energiaátalakításra tervezett óriási turbinák segítségével az enyhe szellőt tényleges elektromos energiává alakítják az otthonok számára. Kína eddig is magáénak tudhatta a dobogó felső fokát, hiszen több mint 92 ezer szélturbina épült az ország területén, de a világ megújuló energiapiacának élvonalában a Jiuquan szélerőműbázis áll.
A Góbi-sivatag peremén található bázis a világ egyik legnagyobb szélerőműparkja, több mint 7000 turbinával. A Jiuquan Szélenergia Bázis egy 20 gigawattos kapacitású létesítmény, amely önmagában képes annyi energiát termelni, ami egy kisebb országot is ellátna energiával.
Most viszont még nagyobb célt tűzött ki a kínai állam, a Kuangdong tartománybeli Chaozhou város önkormányzata új ötéves energiafejlesztési tervet adott ki októberben, amely a többi között két, összesen 43,3 GW kapacitású tengeri szélerőmű-projekt lehetséges fejlesztésének előkészítő munkálatait indítja el. Ezzel Kína megdönti saját rekordját: a világ legnagyobb új szélerőműparkja, amelyet 2025 előtt megépít, 13 millió otthont látna el energiával. A 10 kilométer hosszú tengeri park nagyobb lenne, mint Norvégia összes erőműve együttvéve.
A teljes 43,3 GW-os kapacitást úgy tervezik, hogy először 10,8 GW-ot telepítenek a Chaozhou City és Shantou City előtt fekvő GuangdongEast Site 6-os telephelyen. A projekt helyszíne a parttól a legközelebbi pontján mintegy 72 kilométerre, a legtávolabbi pontján pedig mintegy 160 kilométerre található, 15-50 méteres vízmélységben. A Guangdong East Site 7, amely 32,5 GW tengeri szélenergia-kapacitásnak adna helyet, Chaozhou Citytől délkeletre található, 11-50 méteres vízmélységben. A projekt a legközelebbi pontján 75 kilométerre, a legtávolabbi pontján pedig mintegy 185 kilométerre lenne a parttól.
„A terület egyedi domborzati adottságai miatt a szél elég erős lesz ahhoz, hogy a turbinák évente 3800-4300 órát üzemeljenek, vagyis az idő 43-49 százalékában, azaz szokatlanul magas kihasználtsági arányt jelentsen" – írja a Bloomberg.
A terv a „csúcstechnológiák” kutatás-fejlesztésére szólít fel, s nem csak a szélerőművekre. A város 14. energiafejlesztési terve a 2025-ig tartó időszakra vonatkozik, és a megyei, a kerületi és más érintett önkormányzatoknak adták ki végrehajtásra. A Chaozhou partjainál azonosított helyszínek állítólag Guangdong tartomány „egyedülálló területén” találhatóak, ahol a szél sebessége eléri a 9,4-10 m/s-ot, a szél teljesítménysűrűsége pedig a 750W/m2 és 850W/m2 közötti értéket, ami nagyon magas kihasználtságot tesz lehetővé.
Chaozhou új tervét tekintve, a tengeri szélerőművek fejlesztésére irányuló szélesebb körű törekvés részeként a helyi önkormányzatokat arra is utasították, hogy vizsgálják meg az egyéb infrastruktúrák, például a zöld hidrogéntermelés, az integrált energiasziget és az akvakultúra-tenyésztés lehetőségeit. A terv a tengeri szélerőművek megvalósításához szükséges összes elemet is felvázolja, beleértve a szisztematikus és hatékony környezetvédelmi politikák végrehajtását és javítását, valamint a zöld energiaipar fejlesztésének fokozottabb politikai támogatását a finanszírozás, az adózás, a pénzügyek és a területrendezés terén.A terv továbbá tartalmazza új kutatási és fejlesztési (K+F) intézmények létrehozásának feltárását, amelyek a „csúcstechnológiákon” fognak dolgozni a fotovoltaikától kezdve a tengeri szélenergián át a tengeri szélenergiából történő hidrogéntermelésig, valamint a kulcsfontosságú ipari technológiák fejlesztéséig.
A világ szárazföldi és tengeri szélenergia-kapacitása együttesen 2021 végére elérte a 830 GW-ot. Ennek több mint fele Kínából származik.Az előző öt évben az ország több tengeri szélenergia-kapacitást telepített, mint bármely más nemzet a világon.A szuperhatalom 2025-re szeretné, ha villamosenergiájának egyharmada megújuló forrásokból származna. Sok más országgal ellentétben távoli célja, hogy 2060-ra elérje a nettó nullát.
Hogy ez reálisan elérhető-e? Az Our World in Data statisztikai oldal 2020-as adatai szerint Kína messze a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, hiszen ez a távol-keleti ország önmagában a világ teljes kibocsátásának csaknem 30 százalékáért felel. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha ugyanezeket a számokat lakosságarányosan vizsgáljuk, akkor Kína egy főre jutó kibocsátása alig magasabb, mint az Európai Unióé, és messze elmarad olyan országok számaitól, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada vagy Ausztrália. Nem lehetetlen tehát, ám ehhez más technikákat is be kell vonnia, olyanokat, amelyek a szén-dioxidot kivonják a levegőből. A Világbank számításai szerint hozzávetőleg 17 billió dollárt kellene hasonló célokra elkölteniük, ha tartani akarják a kitűzött időpontot.
(A cikk teljes terjedelmében a Zöld Ipar Magazin 2023. februári számában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
