Utcai tüntetéseket is kilátásba helyeztek a kolozsvári aktivisták, mert a román kormány leállíttatta azt az eljárást, amellyel világörökségi védettséget kaphatna Verespatak. Ez azért is fontos lenne, mert így nem épülhetne környezeti katasztrófával fenyegető cianidos aranybánya a térségben.
Néhány nap alatt több tízezer aláírást gyűjtöttek össze kolozsvári fiatalok és romániai aktivisták a Declic.ro internetes oldalon a verespataki aranybánya világörökségi jelölésének blokkolása ellen. Az akció kezdete óta már több mint százezren csatlakoztak, de egyre nő a tiltakozók száma - tudta meg a Magyar Idők. Amennyiben a helyzet nem változik, utcai demonstrációk is várhatók.
A felháborodást az váltotta ki, hogy Románia UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu közlése szerint a román külügyminisztérium – a bukaresti kulturális szaktárca kérésére –leállította azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségek listájára. Ez azért volt fontos, mert ha Verespatak elnyerte volna a védett kulturális örökség címet, nem valósulhatna meg a térségében az a cianidos bányaberuházás, amely súlyos környezeti katasztrófával fenyegeti a régiót.
Mint ismert, Verespatakon a román–kanadai Rosia Montana Gold Corporation cég kíván aranybányát nyitni. A ciánt alkalmazó technológia miatt 16 négyzetkilométernyi terület mehetne tönkre: öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég mintegy 43 négyzetkilométernyi területet használna, és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat, illetve 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Resources már megvásárolta a település házainak csaknem felét.