A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.
A Reuters hírügynökség betekintést nyert az amerikai Belügyminisztérium egy olyan hivatalos iratába, mely kimondja, hogy azoknak a cégeknek, melyek a szövetségi kormány által birtokolt területeken termelnek ki fosszilis energiahordozókat, nem kell megfelelniük a szóban forgó előírásnak. Pontosabban az történik, hogy Trumpék felfüggesztik a szabályozásnak való megfelelés határidejét. Magyarán nem kell betartani.
Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Amerikában nagy sport megtámadni a kormány új törvényeit, s az ellenérdekeltek a bíróságon igyekeznek igazolni, hogy az miért alkotmányellenes. A 2016 novemberében kibocsátott szabályozás jelenleg egy wyomingi bíróságon hever, ahol még nem született döntés, hogy per legyen-e a jogszabályt megtámadó keresetből – amíg ez ki nem derül, Trump függeszti fel a törvény betart(at)ását.
A törvényt iparági érdekvédelmi szervezetek és a szövetségi kormányhoz tartozó területeken kitermelő cégek egyaránt megtámadták keresetben, arra alapozva, hogy a metánemisszió megakadályozása túl nagy pluszköltséget jelentene nekik.
A metánemisszió másik forrását a szeméttelepek jelentik: a rothadó hulladékból is metán szabadul fel. Az agráriumnak is nagy a metánvonzata, főleg a szarvasmarhák esetében, mert náluk nagy mennyiségű az ürülékképződés (a zöldek ezért szoktak metánmentes hamburgert emlegetni, amikor a vegetáriánus étrendet politikai és ökolóigiai elhatározásnak tartják, amivel segíthetünk a környezeti terhek csökkentésén.) A szibériai és alaszkai fagyott talaj – permafrost – felolvadása a globális felmelegedés miatt ezért rejt nagy veszélyeket. A földben ugyanis ott nagy mennyiségű metán lapul, ami a felolvadáskor kiszabadul a levegőbe, óriási ÜHG-emissziója (ÜHG=Üvegházhatást okozó gázok) miatt már-már lehetetlenné téve a klímavédelmet és a klímapolitikát.
Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal múlt héten azt is bejelentette, hogy Obamáék egy másik metánkibocsátást szabályozó rendeletére – mely a metánszivárgásoknak vette volna elejét – két éves türelmi időt szabnak ki. Vagyis 24 hónapig háborítatlanul és büntetlenül okádhatják a vállalatok ezt a káros gázt a légkörbe, nem kell felderíteniük a szivárgásokat azokon a lelőhelyeken és létesítményeken, ahol olajat finomítanak vagy földgázt termelnek ki.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A Reuters hírügynökség betekintést nyert az amerikai Belügyminisztérium egy olyan hivatalos iratába, mely kimondja, hogy azoknak a cégeknek, melyek a szövetségi kormány által birtokolt területeken termelnek ki fosszilis energiahordozókat, nem kell megfelelniük a szóban forgó előírásnak. Pontosabban az történik, hogy Trumpék felfüggesztik a szabályozásnak való megfelelés határidejét. Magyarán nem kell betartani.
Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Amerikában nagy sport megtámadni a kormány új törvényeit, s az ellenérdekeltek a bíróságon igyekeznek igazolni, hogy az miért alkotmányellenes. A 2016 novemberében kibocsátott szabályozás jelenleg egy wyomingi bíróságon hever, ahol még nem született döntés, hogy per legyen-e a jogszabályt megtámadó keresetből – amíg ez ki nem derül, Trump függeszti fel a törvény betart(at)ását.
A törvényt iparági érdekvédelmi szervezetek és a szövetségi kormányhoz tartozó területeken kitermelő cégek egyaránt megtámadták keresetben, arra alapozva, hogy a metánemisszió megakadályozása túl nagy pluszköltséget jelentene nekik.
A metánemisszió másik forrását a szeméttelepek jelentik: a rothadó hulladékból is metán szabadul fel. Az agráriumnak is nagy a metánvonzata, főleg a szarvasmarhák esetében, mert náluk nagy mennyiségű az ürülékképződés (a zöldek ezért szoktak metánmentes hamburgert emlegetni, amikor a vegetáriánus étrendet politikai és ökolóigiai elhatározásnak tartják, amivel segíthetünk a környezeti terhek csökkentésén.) A szibériai és alaszkai fagyott talaj – permafrost – felolvadása a globális felmelegedés miatt ezért rejt nagy veszélyeket. A földben ugyanis ott nagy mennyiségű metán lapul, ami a felolvadáskor kiszabadul a levegőbe, óriási ÜHG-emissziója (ÜHG=Üvegházhatást okozó gázok) miatt már-már lehetetlenné téve a klímavédelmet és a klímapolitikát.
Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal múlt héten azt is bejelentette, hogy Obamáék egy másik metánkibocsátást szabályozó rendeletére – mely a metánszivárgásoknak vette volna elejét – két éves türelmi időt szabnak ki. Vagyis 24 hónapig háborítatlanul és büntetlenül okádhatják a vállalatok ezt a káros gázt a légkörbe, nem kell felderíteniük a szivárgásokat azokon a lelőhelyeken és létesítményeken, ahol olajat finomítanak vagy földgázt termelnek ki.