A Trump-adminisztráció elengedi a széntüzelésű erőműveknek, hogy használják azt a füsttisztító megoldást, amit évtizekedig kötelező volt nekik, és ami véget vetett az ónos esőzések sorozatának. Ráadásul azt is engedi, hogy évente több üvegházgáz bocsássanak ki.
Trump már hivatalba lépése után bizonygatta, hogy a szénbányászat fontos Amerikának, ellentmondva annak a gazdasági racionalitásnak, hogy ez a tevékenység már nem gazdaságos, mert az USA csurig van palagázzal (az elmúlt évtizedben feltárt új gázlelőhelyekkel), amivel zöldebb módon, azaz kevesebb légszennyezést okozva lehet erőműveket működtetni, mint szénnel.
Hogy életben tartsa a szénipart, az elnök most olyan javaslatot nyújt be , mely eltörli azt a kritériumot, hogy a szénerőműveknek oylan szűrőt kell használniuk, ami megtisztította emissziójukat. Ez az előírás vetett véget a ’70-es évek hírhedt savaseső-sorozatának, amit az üvegházgáz-kibocsátás okozott. Ezzel Trump teljes mértékben szembemegy Obama Tiszta Energia Tervével, amelyet pontosan azért dolgoztak ki, hogy a széntüzeléses energiatermelés kimúljon a piacról, segítve a klímavédelmet. Igazán nem is szűrőről van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami vízpára és zúzott mészkő segítségével vonja ki a ként az erőmű füstjéből, mielőtt az kijutna a kéményen keresztül a légkörbe.
Az elavult erőműveknek jelenleg az a kitétel ad könnyítést, hogy csak akkor kell ilyen tisztítóberendezéseket üzembe helyezniük, ha átfogó felújítást visznek véghez. Ha viszont ilyesmibe kezdenek, akkor több százmillió dollárba kerül a sokrétű légtisztító megoldások behelyezése. Az egyik legrégibb ilyen erőmű az Egyesült Államokban az 1979-ben átadott Gerald Gentleman Station Nebraskában, melynél a szakemberek becslései szerint másfél milliárd dollárba kerülne a korszerű füsttisztító rendszer beépítése.
A Trump-adminisztráció által javasolt módosítás azt engedné meg az erőművek üzemeltetőinek, hogy a tápszivattyút és a gőzturbinát korszerűsítsék, de ne legyen kötelező átfogó füstszűrő technológiákat alkalmazniuk. Ez a könnyítés évekkel hosszabbíthatja meg a széntüzelésű erőművek élettartamát, hiszen kevesebb anyagi terhet ró a tulajdonosokra.
A jelenlegi szabályozás szerint az erőművek működésére vonatkozóan akkor lépnek életbe szigorúbb feltételek, ha a létesítmény kapacitásait bővítik. Ennek keretében 1999 óta 100 millió dolláros nagyságrendű bírságot fizettek a szabályok megszegéséért, és összesen 18,5 milliárd dollárt voltak kénytelenek légszennyezés-tisztító berendezésekre költeni az erőművek üzemeltetői. A szigorú szabályozás 2,8 millió tonna kén-dioxid és nitrogén-dioxid kibocsátásának vette elejét éves szinten. További könnyítés, hogy a széntüzeléses erőművek működési engedélyének meghosszabbításánál az lesz ezentúl a fő szabályozó elv, hogy óránként mennyi káros anyagot bocsát ki a levegőbe a létesítmény, nem pedig az éves kibocsátás mennyisége.
Pedig a széntüzelés az egyik legfontosabb kiváltó oka a globális felmelegedés okozta klímaváltozásnak: a kutatók szerint az összes szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért a szénerőművek a felelősek. Emellett egy erősen vitatott kutatás szerint csak Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetőek felelőssé a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.
További hírek a kategóriából
