Az állatok jövője azon múlhat, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez. Bizonyos élőlények talpraesettebbek, mások kevésbé. Egy új tanulmány szerint az Antarktisz egyik emblematikus élőlénye, a császárpingvin a szerencsétlenebb fajok közé tartozik.
A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) kutatói császárpingvineket vizsgáltak. A populációk a felmelegedéssel jelentkező romló tengeri jégminőség miatt egyre többet vándorolnak. A kutatás kimutatta, hogy 2100-ra a legtöbb közösség egyedszáma a felére csökkenhet.
Az élőlények olyan jégfelületeken szaporodnak és nevelik fiókáikat, melyek a tengeren vannak, de a szárazföldhöz kapcsolódnak. Ahogy a hőmérséklet növekedik és a jég olvad a sarkvidéken, a madarak egyre több és több területet vesztenek el élőhelyükből. Éppen ezért az élőlények útra kelnek, hogy új területeket találjanak maguknak.
A tudósok csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a felmelegedés által sújtott pingvinek jobb környezetet keresve vándorolnak. A WHOI kutatói úgy döntöttek, alaposabban is elemzik, hogy milyen eséllyel kerülhetik el az antarktiszi populációk a klímaváltozás hatásait.
A csapat a Pointe Géologie-i hosszú távú pingvinfelmérést felhasználva számtalan forgatókönyvet szimulált, különböző tényezőket, például az állatok viselkedését és az klímaváltozási előrejelzéseket véve figyelembe.
Stephanie Jenouvrier, a WHOI biológusa és az új tanulmány vezető szerzője szerint egyelőre nem tudni, hogy a szétszóródás pontosan milyen hatással is lesz a jövő globális populációjára. Az új vizsgálat mindenesetre elég negatív képet fest: a faj egyedszáma 2100-ra 40, de akár 99 százalékkal is csökkenhet. Az eredmények alapján érdemes lenne átgondolni a madarak természetvédelmi helyzetét.
A császárpingvinek a legnagyobb pingvinek, a kifejlett hímek 120 centiméter magasak, tömegük pedig a 45 kilogrammot is elérheti. Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata már 2014 óta vizsgálja, hogy érdemes-e a fajt bevonni az ország veszélyeztetett állatokat védő törvényébe. Az új kutatás talán segít eldönteni a kérdést.
Forrás: 24.hu | Kép: Flickr
A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) kutatói császárpingvineket vizsgáltak. A populációk a felmelegedéssel jelentkező romló tengeri jégminőség miatt egyre többet vándorolnak. A kutatás kimutatta, hogy 2100-ra a legtöbb közösség egyedszáma a felére csökkenhet.
Az élőlények olyan jégfelületeken szaporodnak és nevelik fiókáikat, melyek a tengeren vannak, de a szárazföldhöz kapcsolódnak. Ahogy a hőmérséklet növekedik és a jég olvad a sarkvidéken, a madarak egyre több és több területet vesztenek el élőhelyükből. Éppen ezért az élőlények útra kelnek, hogy új területeket találjanak maguknak.
A tudósok csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a felmelegedés által sújtott pingvinek jobb környezetet keresve vándorolnak. A WHOI kutatói úgy döntöttek, alaposabban is elemzik, hogy milyen eséllyel kerülhetik el az antarktiszi populációk a klímaváltozás hatásait.
A csapat a Pointe Géologie-i hosszú távú pingvinfelmérést felhasználva számtalan forgatókönyvet szimulált, különböző tényezőket, például az állatok viselkedését és az klímaváltozási előrejelzéseket véve figyelembe.
Stephanie Jenouvrier, a WHOI biológusa és az új tanulmány vezető szerzője szerint egyelőre nem tudni, hogy a szétszóródás pontosan milyen hatással is lesz a jövő globális populációjára. Az új vizsgálat mindenesetre elég negatív képet fest: a faj egyedszáma 2100-ra 40, de akár 99 százalékkal is csökkenhet. Az eredmények alapján érdemes lenne átgondolni a madarak természetvédelmi helyzetét.
A császárpingvinek a legnagyobb pingvinek, a kifejlett hímek 120 centiméter magasak, tömegük pedig a 45 kilogrammot is elérheti. Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata már 2014 óta vizsgálja, hogy érdemes-e a fajt bevonni az ország veszélyeztetett állatokat védő törvényébe. Az új kutatás talán segít eldönteni a kérdést.