A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.
A 72 éves Lord Nicholas Stern, a Világbank egykori főközgazdásza, azzal szerzett elévülhetetlen érdemeket környezetbarát körökben, hogy 2006-ban az angol pénzügyminisztérium kötelékében megírta a klímaváltozásról szóló jelentését, mellyel bevitte a közgazdasági gondolkodás fősodrába annak fontosságát, hogy a negatív környezeti externáliákat (vagyis az ökológiai károkat) ugyanúgy számolni kell, mint ahogy az ökoszisztémák erőforrásainak értékét is be kell árazni.
Egy új publicisztikai írásában Stern azt hangsúlyozza, hogy a következő két évtized különösen fontos, hiszen ennyi időnk van rá, hogy átalakítsuk gazdaságunkat. Ugyan az alacsony karbontartalmú vagy zéró kibocsátású gazdaság kifejezést nem használja, s a zöld gazdaság kifejezést sem (mert ez nyilván túl alternatívnak hangzik kollégái számára), kétségtelen, hogy egy ilyen fejlődési irányt jelöl ki számunkra.
Ha nem sikerül 30 százalékkal csökkentenünk a kibocsátást, akkor valószínűleg messze felülmúljuk a talaj feletti globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokos emelkedését (az ipari forradalom előtti klímához képest). Fontos tudni, hogy ilyen mértékű felmelegedésre 3 millió éve nem volt példa. Vagyis ilyen körülmények között még a homo sapiens sem élt, ilyen mértékű meleghez vélhetően nincs evolúciós értelemben hozzászokva 250 000 éves fajunk.
2040-ig van időnk: a következő két évtizedben 30 százalékkal kell csökkentenünk a globális üvegházgáz-kibocsátást, vagy különben nekünk befellegzett, súlyosan sérülnek majd az emberek megélhetését biztosító erőforrások, több milliárd ember válhat klímamenekültté, arra kényszerülve, hogy elhagyja hazáját, s súlyos és hosszan tartó konfliktusokat okozhat a klímaváltozás.
Ha viszont bölcsen cselekszünk és átállunk a karbonmentes termelési módszerekre, olyan ökoszisztémákat gondozhatunk és teremthetünk, melyek “erőteljesek és gyümölcsözők”, s ennek fejébe még az életszínvonal, az életkörülményeink is javulhatnak.
A zöld gazdaság feltételei egyre inkább megvalósulni látszanak: 2010 óta 72 százalékkal csökkent az akkumulátorok árszintje -melyek a megújuló energiákat tudják tárolni-, a szolárpanelek pedig 79 százalékkal olcsóbbak ma, mint 2006-ban voltak. Egyes országokban már olcsóbb megújulókból előállítani az energiát, mint fosszilis energiahordozókból.