Kedden reggel plenáris szekciókkal folytatódott a hétfőn kezdődött Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia a weben. Ezúttal többek között a klímamodellezés legavatottabb hazai szakértője, dr. Bartholy Judit egyetemi tanár beszélt arról, mire számítsunk a következő évtizedekben a Kárpát-medencében.

Változó éghajlat, tények, okok, meglepetések címmel tartotta meg előadását a szakember, ako elöljáróban elmesélte, újságírók gyakorta kérdezik, mostanában kedvezőbb előrejelzéseket tudna-e adni klímaügyileg. Mérséklődnek most már a klímaváltozás hatásai?

-A válaszom az, hogy nem, sőt – mondta Bartholy Judit. -Hiszen, ha megnézzük az adatokat, azt látjuk, az utóbbi 120 év tíz legmelegebb éve a 21. századba esett, a hat legmelegebb év pedig lényegében az utolsó hat esztendő volt. 2020 a valaha mért legeslegmelegebb év volt, az európi területi átlagokat tekintve. Tehát szó nincs arról, hogy kicsit visszafogottabb lenne a melegedés mértéke! Ma is azt mondjuk, hogy a jelenlegi CO2-kibocsátás megduplázódása 5-6 fokos melegedést jelent. Tudtuk, régóta megvannak erre az adatsorok, csak nem foglalkoztunk vele…

Kérdés, hogy a különböző forgatókönyvek és a modelleredmények alapján mi várható a 21. sz. utolsó két évtizedében? Hogy néz ki a várható helyzet Európára vetítve? Milyen az optimista és pesszimista forgatókönyv? Ilyen és hasonló témák is szóba kerültek az előadás során. A Párizsi Klímaegyezményben 2 fokos melegedési érték vállalása szerepel,, de bizonyos térségekben az optimista forgatókönyv esetében is jelentősen meghaladó értékek jelennek meg majd vázolta a szakember. A sarkvidékeken pedig kiugróan magas, akár 8-10-11 Celsius fokos értékemelkedések is megjelenhetnek. Ha a Párizsi Egyezményt be akarjuk tartani, nagyon komolyan kell cselekedni, jelentette ki az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanára.

Ami pedig szűkebben vett térségünket illeti, a század végére az optimista becslések alapján is 3,5 C-os melegedés várható nyaraként, a pesszimista verzió szerint viszont a melegedés 6-7 Celsius fokos is lehet. Azaz, egy 2020-as július végi 39 fokos tartós kánikula 2090 körül 45-46 fokként érzékelhető majd. A telek sem mentesülnek majd a nagyobb fokú hőmérsékleti változásoktól: az optimista becslés 2, a kedvezőtlenebb 4,3 Celsiusos emelkedéssel számol.

-A térségen belül a Kárpát-medence kifejezetten kitett és nagyon érzékeny ebből a szempontból, a globális átlagoknál lényegesen nagyobb melegedések várhatóak, mindkét típusú forgatókönyv szerint – hangsúlyozta az előadó.

A CO2-kibocsátással kapcsolatosan elmondta még, hogy a jelenlegi forgatókönyvek nem alkalmasak arra, hogy a most kitűzött CO2-csökkentéseket a világ globális szinten elérje.  A mostani vállalások szerint 2050-ig nullára kellene csökkenteni a globális karbonkibocsátást, ha a kitűzött 2 Celsius fokos melegedést tartjuk megvalósíthatónak.

A klímatudósok szerint egyébként ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai- és klímaválság legkatasztrofálisabb hatásait, 2030-ig legalább 65%-kal kell csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátásunkat Európában az 1990-es szinthez képest.