Európa – ha ismételt csúszással is, de – már úton van a körforgásos gazdasági kiépítése felé, kérdés, hogy mi, magyarok mikor térünk rá a környezetvédelmi és gazdasági szempontokkal is alátámasztott útra?
A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság 2014 decemberében úgy döntött, hogy visszavonja a korábbi, az anyagkörforgás megvalósítását érintő, még José Manuel Barroso irányítása alatt kidolgozott jogalkotási javaslatait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015 végéig olyan új jogalkotási csomagot nyújt be, amely nemcsak a hulladékcsökkentési célkitűzéseket, hanem a teljes gazdasági ciklust felöleli, s végül – a körforgásos gazdasággal összefüggésben –2015. december 2-án fogadta el új átfogó jogalkotási javaslatait (Javaslatcsomag).
A Javaslatcsomag elsődleges célja, hogy az európai belső piacon használt termékek és alapanyagok értékeit minél hosszabb ideig megőrizzék, az elsődleges erőforrások felhasználásának a szintjét, továbbá a hulladéktermelést minimálisra csökkentsék, illetve a termékek élettartamának lejártával a bennük lévő erőforrásokat újrahasználattal vagy anyagában történő hasznosítással a gazdaságban tartsák. Az egyértelmű pozitív hulladékgazdálkodási hatás mellett az előirányzott céloktól és intézkedésektől a többi között azt várják, hogy a jövőben 2-4%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátása, de azt is, hogy növekedjen az EU versenyképessége, hiszen prognosztizálható módon az európai vállalkozások éves szinten 600 milliárd euró, azaz éves forgalmuk 8%-át kitevő megtakarításhoz fognak jutni. Mindez akkor fog megvalósulni, ha az EU döntéshozó szervei elfogadják a Javaslatcsomagot.
Halasztott szavazás
Az EU környezetvédelmi politikájának kialakításáért felelős Környezetvédelmi Tanács – Környezetvédelmi Munkacsoportjának 2016. július 19-i ülését követően – októberben tárgyalta volna a Javaslatcsomagot. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI) a ZIP Magazin novemberi számának lapzártájának a napján (7-én) szavazott volna az ENVI által előkészített tervezetről. Ám mind a Tanács, mind az EP tényleges jogalkotási eljárását elhalasztották. Az biztosnak látszik, hogy az EP leginkább érintett bizottsága, az ENVI, a jelenlegi tervek szerint 2017. január 24-én fog szavazni a javaslatcsomagról, illetve az ahhoz benyújtott módosításokról.
Kritikus kérdések
A benyújtott módosítások tükrében meglehetősen kérdéses, hogy a Tanács és a Parlament első olvasatban meg fog-e állapodni. A két jogalkotó szerv ugyanis több kérdésben eltérő álláspontot képvisel. Hulladékgazdálkodási vonatkozásban kritikus kérdéskör a települési hulladék fogalmának meghatározása, vagy például a hulladék égetése, illetve egyéb, energetikai hasznosítása. Ez utóbbi tekintetében az eredeti tervezethez képest több szigorúbb javaslattal is találkozhatunk. Egyebek mellett konkrét módosító javaslat tartalmazza égetési illeték általános bevezetését, illetve emelését, továbbá speciális égetési tilalmak, valamint konkrét égetési korlátozások bevezetését. Ugyancsak egy elfogadásra javasolt módosító javaslat szerint meg kellene szüntetni a hulladékok égetésének finanszírozását az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból; az alapokat a hulladékképződés megelőzésének, az újrahasználatnak, továbbá az újrafeldolgozásnak a finanszírozására kellene fordítani.
Mindenesetre az biztos, hogy a Tanácsnak és az EP-nek egyaránt el kell fogadnia a kezdeményezett intézkedéseket, amelyeket a Bizottság eleve széles körű nyilvános konzultációt, illetve a korábbi javaslatainak a visszavonását követően alakított ki, ezen felül hivatalos tanácsadó szervezetek, úgymint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is állast foglalt a kérdéskörben.
Források és jogérvényesítés
Európa ugyan egyszer már visszafordult, most pedig csúszott a körforgásos gazdaságra történő átállás útján, azonban elég eltökéltnek tűnik, hiszen az átállást pénzügyileg is támogatni kívánják. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból (ESIF) a jövőben 5,5 milliárd eurót szánnának a hulladékgazdálkodásra, s 650 millió euró forrás lesz elérhető a Horizon 2020 kutatás fejlesztési programban a körforgásos gazdaságra.
A Bizottság már előzetesen szigorú jogérvényesítést ígér a kapcsolódó jogforrások végrehajtására. A tervek szerint vizsgálni fogják a nyersanyagok ellátásbiztonságát, a javítást és az újrahasználatot, a hulladéktermelést, a hulladékkezelést, a másodnyersanyagok kereskedelmét az EU-n belüli és kívüli országok tekintetében, s az újrahasznosított anyagok termékekben történő felhasználását is.
S idehaza?
Mindeközben hazánkban a szakemberek a mai napig kétkedve foglalnak állást a Javaslatcsomaggal összefüggésben, van aki „szemfényvesztésnek tartja”, illetve sokan nem is vesznek tudomást róla. Még kimondottan a kérdéskörrel kapcsolatos konferenciákon is előfordul, hogy előadók a körforgásos gazdaság irányába tett pozitív lépésként számolnak be például a hazai kerékpárút fejlesztésekről vagy az „energia körforgásra” történő átállás terveiről.
További hírek a kategóriából
