A Finnországban kifejlesztett fehérje alapanyagait a levegőből vennék. Az élelmiszert létrehozó kis bioreaktorok kihelyeznék az éhínségsújtotta országokba. Egy probléma van: túl lassan hozza létre a gép a proteint. Tudósok a folyamat felgyorsításán dolgoznak.
A finnországi VTT Technical Research Center (VTT) és a Lappeenranta University of Technology (LUT) kutatócsoportja olyan megoldással állt elő, mely forradalmi megoldás lehet a szegény országok éhezőinél az alultápláltság és a tápanyaghiányos étrend megszüntetésére.
A finn kutatók áramot, vizet, széndioxidot és hidrogénoxidáló baktériumokat használnak, s elektrolízissel alakítják ezeket porszerű, egysejtű fehérjévé. Közben a proteint pasztörizálják és kiszárítják, hogy megkapják a porhanyós végterméket.
A létrejövő élelmiszer tápanyagdús, 50 százalékban proteint és 25 százalékban szénhidrátokat tartalmaz.
Mindez egy bioreaktorban történik, ami nevétől eltérően állítólag egyáltalán nem nagy. Az eljárás károsanyagkibocsátás nélkül, zéróemissziósan kivitelezhető, ha a gép üzemeltetéséhez megújuló energiát használnak.
A 7,2 milliárdos lékekszámú emberiségből közel 800 millióan éheznek vagy krónikusan alultápláltak. Dél-Szudánban, Nigériában, Szomáliában és Jemenben jelenleg például húszmillió ember van az éhhalál szélén.
A tudósok célja, hogy a bioreaktorokat afféle háztartási készülékké fejlesszék, mely eljuttatható lenne bármilyen országba, ahol éhínség dúl. A módszer széles körben való elterjesztését azonban egyelőre egy alapvető nehézség hátráltatja: két hétig telik a bioreaktorban egy grammnyi ehető anyag létrehozása.
Ha sikerül ezt felgyorsítani, megkezdődhet az anyag tesztelése mint takarmány vagy mint embereknek szánt élelem. Ezzel termőföldek szabadulhatnának fel, melyeket jelenleg takarmánytermesztésre használnak.
Mint ismeretes, túl nagy élelmiszerünk földlábnyoma (beleértve a takarmányt is, mely az álattenyésztés, tehát a mi húsfogyasztásunk ökolábnyomának része), s ha új élelmiszerforrást tudunk bevonni az emberiség ellátásába, ráadásul széndioxidot felhasználva, azzal két legyet üthetünk egy csapásra a környezetvédelemben.
A finn kísérlet egy átfogóbb projekt, a Neo-Carbon Energy része, melyben olyan energiarendszert próbálnak kidolgozni, ami teljes mértékben emissziómentes és kizárólag megújuló energiákon alapul. Az új fehérje úgy jön be a képbe, hogy az elektrolízist használó élelmiszergyártás közel tízszer hatékonyabb fotoszintézisen alapuló.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A finnországi VTT Technical Research Center (VTT) és a Lappeenranta University of Technology (LUT) kutatócsoportja olyan megoldással állt elő, mely forradalmi megoldás lehet a szegény országok éhezőinél az alultápláltság és a tápanyaghiányos étrend megszüntetésére.
A finn kutatók áramot, vizet, széndioxidot és hidrogénoxidáló baktériumokat használnak, s elektrolízissel alakítják ezeket porszerű, egysejtű fehérjévé. Közben a proteint pasztörizálják és kiszárítják, hogy megkapják a porhanyós végterméket.
A létrejövő élelmiszer tápanyagdús, 50 százalékban proteint és 25 százalékban szénhidrátokat tartalmaz.
Mindez egy bioreaktorban történik, ami nevétől eltérően állítólag egyáltalán nem nagy. Az eljárás károsanyagkibocsátás nélkül, zéróemissziósan kivitelezhető, ha a gép üzemeltetéséhez megújuló energiát használnak.
A 7,2 milliárdos lékekszámú emberiségből közel 800 millióan éheznek vagy krónikusan alultápláltak. Dél-Szudánban, Nigériában, Szomáliában és Jemenben jelenleg például húszmillió ember van az éhhalál szélén.
A tudósok célja, hogy a bioreaktorokat afféle háztartási készülékké fejlesszék, mely eljuttatható lenne bármilyen országba, ahol éhínség dúl. A módszer széles körben való elterjesztését azonban egyelőre egy alapvető nehézség hátráltatja: két hétig telik a bioreaktorban egy grammnyi ehető anyag létrehozása.
Ha sikerül ezt felgyorsítani, megkezdődhet az anyag tesztelése mint takarmány vagy mint embereknek szánt élelem. Ezzel termőföldek szabadulhatnának fel, melyeket jelenleg takarmánytermesztésre használnak.
Mint ismeretes, túl nagy élelmiszerünk földlábnyoma (beleértve a takarmányt is, mely az álattenyésztés, tehát a mi húsfogyasztásunk ökolábnyomának része), s ha új élelmiszerforrást tudunk bevonni az emberiség ellátásába, ráadásul széndioxidot felhasználva, azzal két legyet üthetünk egy csapásra a környezetvédelemben.
A finn kísérlet egy átfogóbb projekt, a Neo-Carbon Energy része, melyben olyan energiarendszert próbálnak kidolgozni, ami teljes mértékben emissziómentes és kizárólag megújuló energiákon alapul. Az új fehérje úgy jön be a képbe, hogy az elektrolízist használó élelmiszergyártás közel tízszer hatékonyabb fotoszintézisen alapuló.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
