A termelődő hulladék 98 százalékát újrahasznosította, energiaszükségletének 22 százalékát megújuló forrásból biztosította, fajlagos vízfelhasználását 2008 óta 13,8 százalékkal csökkentette a HEINEKEN Hungária Zrt. Ez csak néhány eredmény, amely a társaság 2010-ben indított „Csapoljunk jobb világot!” 10 éves fenntarthatósági programjának köszönhető. A további eredményeket tartalmazó idei fenntarthatósági jelentését a HEINEKEN rendhagyó módon palackpostába rejtve hozta nyilvánosságra.
A helyi közösségek támogatása, a vízbázisok védelme, a széndioxid kibocsátás csökkentése, a fenntartható beszerzés, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a felelős alkoholfogyasztás. Ezek a fő területei a HEINEKEN Hungária Zrt. fenntarthatósági stratégiájának. A 2010-ben indított, „Csapoljunk jobb világot!” elnevezésű program az alapanyagtól a fogyasztóig a társaság teljes tevékenységi körét átfogja. Az idei fenntarthatósági jelentésének eredményeit a HEINEKEN palackposta formájában hozta nyilvánosságra.
A palackposta a remény, az empátia, az emberiesség szimbóluma. Földünknek és társadalmunknak szüksége van az összefogásra, hogy bolygónkat megőrizzük a jövő generációi számára. A HEINEKEN-nél hiszünk abban, hogy egyénként és vállalatként is fenntartható módon kell élnünk – közölte José Matthijsse, a HEINEKEN Hungária Zrt. vezérigazgatója.
A HEINEKEN már a sörgyártás alapanyagainak beszerzésekor is a fenntarthatóságra törekszik. Amit csak lehet, a helyi beszállítóktól vásárol, hogy ezzel is támogassa a helyi közösségeket és az ország gazdaságát. E törekvést tükrözi, hogy az egyik legfontosabb márkája a Soproni sör 2016 óta 100 százalékban magyar árpából készül. A HEINEKEN az elmúlt egy évtizedben 300 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, így járulva hozzá 6 ezer ember megélhetéséhez.
A társaság két magyar telephelyén 500 embernek ad munkát. 2010 óta méri dolgozói elégedettségét, majd az eredményektől függően készít akciótervet a munkavállalók számára fontos témákban. A HEINEKEN Hungária által fizetett legalacsonyabb minimálbér például jóval magasabb a törvényileg meghatározott minimálbérnél. A sörgyártó nagy hangsúlyt helyez a biztonságra is, évente átlagosan 350 óra munkabiztonsági tréninget szervez dolgozói számára. Ennek köszönhetően például a martfűi sörgyárban 1700, a budapesti raktárban 1500 napja, a Soproni sörgyárban pedig több mint 1 éve, azaz 400.000 munkaórája nem történt munkahelyi baleset.
A fenntarthatóság a sörfőzés során is kiemelkedően fontos. A környezetkímélő technológiák alkalmazásának köszönhetően a HEINEKEN 2008 óta 13,8 százalékkal csökkentette fajlagos vízfelhasználását, vállalati szinten 39 százalékkal mérsékelte CO2 kibocsátását, áramszükségletének 22, hőenergiaszükségletének pedig 32,6 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezi. A keletkezett összes hulladék 98 százalékát újrahasznosítja. Termékeik kiszállítása során Magyarországon 9,6 százalékkal mérsékelte CO2 kibocsátását. 1 hektoliter értékesített sörre mindössze 1,94 kilogramm CO2 kibocsátás jut, ami a 6. legjobb eredmény a világon.
A HEINEKEN termékei értékesítése során is fenntartható módon jár el. Kizárólag a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő zöld hűtőket vásárol, 2016-ban például 926 darabot, amelyek 45 százalékkal kevesebb energiát fogyasztottak. A fogyasztók figyelmét valamennyi kampányban felhívják a felelős alkoholfogyasztás fontosságára: 2016-ban 330 millió dobozon és palackon szerepelt a „Fogyaszd felelősséggel!” logó. A vállalat emellett évente fogyasztói kampányt indít a mértékletes alkoholfogyasztás népszerűsítésére. 2016-ban a nagysikerű Detox nem buli! kampánnyal hazai zenészek és előadók bevonásával, fesztiválokra szervezett egyéni tanácsadás segítségével népszerűsítették a felelős alkoholfogyasztás üzenetét.
Társadalmi felelősségvállalási programja keretében a munkahelyteremtésen, a helyi beszállítók alkalmazásán és az adófizetésen túlmenően a vállalat az Amstel Alapítványon keresztül 220 kollégának segített, összesen 130 millió forintot költve jótékony célokra. Mindezeken felül évente önkéntes programokkal is támogatja Sopron és Martfű közösségeit.
A vállalatok által évente közzétett fenntarthatósági jelentéseknek komoly jelentőségük van. Az ENSZ ugyanis még 2015-ben határozott meg 17 fenntartható fejlődési irányelvet, amelyektől a nemzetközi szervezetnél azt remélik, hogy a 15 év alatt sokat javíthat a Föld helyzetén. A vállalkozások számára a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég és az ENSZ Global Compact a fenntarthatósági célok mátrixában olyan üzleti lehetőségeket gyűjtött össze, amelyekkel azok segíthetnek a kitűzött 17 irányelv megvalósításában. A fenntarthatósági jelentésekre azért van szükség, hogy minden érintett tisztában legyen azzal, hol tart a kijelölt úton.
A legnagyobb 200 magyar vállalat 80 százaléka készít éves fenntarthatósági jelentést, ám ezeknek mindössze 5 százalékát hitelesítették. A WWF 2015-ben feltárta, hogy a legnagyobb 60 magyar társaságból mindössze kettőnek van éghajlatvédelmi stratégiája, hatnak számszerűsített CO2 kibocsátási célja. A légiközlekedésben, a mezőgazdaságban, a banki és biztosítási szektorban, a dohányiparban például egyetlen cégnek sincs megfogalmazott éghajlatvédelmi stratégiája, sem CO2 kibocsátás csökkentési menetrendje. Összességében a vállalatok ötöde elkötelezett vezetői szinten az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt. Könnyen lehetne nagy változást elérni e téren, hiszen a külföldi anyacégek 90 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, amit a magyar leánycégeknek csak át kellene venniük.
További hírek a kategóriából
