Eddig nem igazán foglalkozott vele az emberiség, hogy a szerelmesek napjának mekkora az ökológiai lábnyoma, s hogy az ekkor világszerte keletkező szeméthalom vajon mekkora volumenű is valójában. Pedig az ilyenkor vásárolt virág, édesség és ajándéktárgyak csomagolása gyakorlatilag egyből a kukában landol.
A február 14-e előtti napokban egyedül az USA-ban kb. 400 millió szál rózsát és 25 millió tonna csokoládét vásárolnak fel az emberek a szeretteiknek. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg apró mütyürről, plüssfiguráról, szívecskés ajándékkísérőről és műanyag apróságról, amikkel előszeretettel árasztjuk el egymást a szeretet jegyében. Észer, ruha, cipő, szépségápolási termékek -megannyi doboz, csomagolópapír, szalag. Arról nem beszélve, hogy az esetek nagy részében még maga a termék is a hulladék közé kerül rövid időn belül. Nem kétséges tehát, hogy ennek az egyetlen ünnepnapnak gyakorlatilag felmérhetetlen az ökológiai lábnyoma (a járulékos tényezőket, pl. utazásokat is beleszámítva.)
A tengerentúlon szinte minden ünnepkor sláger üdvözlőlapot, képeslapot küldeni szeretteinknek, csak az Egyesült Államokban 180 millió, míg Angliában 24 millió fogy belőlük Valentin-nap alkalmával. Méghozzá nem az egyszerű típust, hanem a kinyitható, valamilyen interakakcióval élő, zenélő, vagy mozgó fajtát kedvelik. Ezek viszont sokszor műanyagot és alumíniumot is tartalmaznak, így újrahasznosításuk nehézkes. Manapság már rengeteg online képeslap létezik, de ha mindenképp valami kézzelfoghatóval szeretnénk köszönteni a másikat, válasszunk olyan kártyát, ami egyetlen egy réteg papírból készült.
(Itt jegyezzük meg, hogy a papír, mint hulladék 13,4%-ban található meg az egy évben keletkező kommunális hulladékok között (2016-os adat). A legnagyobb mértékben keletkező ilyesfajta hulladékok az újságpapír, a kartondobozok, a csomagolópapírok, az irodai papírhulladékok, a szórólapok és reklámkiadványok, a papírpohár, és az italos karton.)
A legnépszerűbb Valentin-napi ajándék természetesen a virág - csak erre az egy napra óriási mennyiséget, többszázmillió szál rózsát termesztenek világszerte. A csokrokat azonban az árusok előszeretettel csomagolják lassan lebomló műanyagokba, például celofánba. A tudatos vásárló ilyenkor is tehet a környezetért, érdemes megkérni az eladót, hogy inkább csak papírt használjon a csomagoláshoz, és lehetőleg raffiával, vagy természetes anyagú zsinórral kösse át a csokrot, mert így nem keletkezik műanyagszemét. És ne hibáztassuk kizárólag a gyártókat, kereskedőket, hiszen az egyéni felelősséget nem tudjuk átruházni - mielőtt megvennénk az újabb tekercs díszcsomagolást vagy műanyag masnit, gondoljuk végig, nincs-e otthon egy kartondoboz, egy darab szalag, egy újságpapír vagy kendő, amivel hangulatos, környezetkímélő csomagolást varázsolhatunk az ajándék köré.
Ma már igen sok alternatíva létezik a szemétté váló ajándékok kiváltására - még ha valamennyivel többe is kerülnek, mint a harmincadik műanyag szívecske, vagy a nyolcadik piros plüssállat. Sokan valamilyen közös élményt vásárolnak, vagy olyasmivel lepik meg a másikat, ami tényleg kettőjükről szól: s.k. masszázskupont, közös vacsora, vagy ígéretet egy utazásra. Bár ezt a vonalat az ünnep lényegét hangsúlyozva is előtérbe helyezik a féktelen vásárlást ellenzők, a környezetvédelemnek mind hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a szerelem jegyében is.
(Cikkünk a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság támogatásával jöhetett létre.)