Legalább 40 ezer milliárd forintba, a GDP évi átlagban 2,6%-ába, kerülne Magyarországnak az a hatalmas átállás, hogy 2050-re klímasemlegesen működjön az ország, és ennek megvalósítására készen áll a magyar kormány, így az a fő kérdés, hogy ki fizeti meg ezt a hatalmas összeget – hangsúlyozta az Európai Bizottság budapesti képviseletén ma szervezett szakmai program keretében Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője szerint valójában már csak erőltetett konfliktus van ma Magyarországon a klímavédelem terén, mert lényegében minden politikai erő felismerte ennek jelentőségét, de az ország más típusú külpolitikai fellépésével több eredményt lehetne elérni.
A magyar kormány a napokban véglegesíti hosszú távú energia stratégiát. Ennek kapcsán a helyettes államtitkár asszony a mai találkozón számos lényeges pontot és felvetést osztott meg:
→ Az 1990-es kiinduló szinthez képest a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) mintegy 32%-ot csökkent 2017-re és előzetes adataik szerint 2018-ban ehhez képest további 0,5-1%-os csökkenés következett be (később a panelbeszélgetésben kiderült, hogy ez az enyhébb télnek és a csökkenő lakosságnak tudható be).
→ Előrejelzéseik szerint 2030-ig a végső energiafelhasználás nagyjából stagnálni fog Magyarországon, miközben a GDP lendületesen nőhet, így az egységnyi bruttó hazai termékre eső ÜHG aránya jelentősen csökkenhet.
→ Elérhető, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen, azaz az 1990-es szinthez képest összességében mintegy 95%-kal (a mostani szinthez képest további kb. 65%-kal) csökkentse a kibocsátást, de milyen áron – tette fel a kérdést.
→ Jelenleg évi 65 millió tonna a magyarországi ÜHG, amelyből mintegy 45 millió tonna kapcsolódik a nagy energiafelhasználó ágazatokhoz, további közel 20 millió tonna pedig a nem energiafelhasználás során keletkező kibocsátáshoz (pl. mezőgazdaság, állattenyésztés, szökő kibocsátás).
→ Adataik szerint ha a 45 millió tonnás értéket 17 millió tonnára csökkentenék a 2050-es cél elérése érdekében, ez évente mintegy 670 milliárd forintnyi, a GDP 1,5%-át kitevő kiadást jelentene a következő években. Ha még radikálisabb kibocsátás-csökkenést terveznének, akkor az az egyre drágább technológiák miatt még magasabb összeget tenne ki. A 20 millió tonnás nem energiafelhasználáshoz köthető kibocsátás csökkentéséhez évi 474 milliárd forintnyi kiadás társulna.
→ Kijelentése szerint tehát évi 1144 milliárd forintnyi költséget tudnak azonosítani, a mostani GDP 2,6%-át, így adataik szerint legalább 40-50 ezer milliárd forintba kerülne a következő 30 évben a 2050-es klímasemleges cél elérése Magyarországon.
→ Feltette a kérdést, hogy ezt vajon ki fogja Magyarországnak megfizetni, mert a panelbeszélgetésben később azt is elmondta: a 2021-2027-es uniós költségvetésből elérhető források várhatóan 25% körüli volumenben csökkennek, a most tervezett igazságos átmeneti alap (Just Transition Fund) mögötti forrás pedig bizonytalan (ha a kohéziós forrásokból veszik el, akkor Magyarország még több EU-forrást bukik összességében).
→ Jelezte a panelbeszélgetésben: számításaik szerint a klímavédelmi jellegű magyar kiadásoknak várhatóan csak a 7%-át tudja majd fedezni a 2021-2027-es uniós költségvetés (mintegy 2 milliárd eurót), noha tízszer ennyi forrásra lenne szükség, ha már az EU következő költségvetése egyik legfontosabb célkitűzése klímavédelem és az elosztani tervezett felzárkóztatási források 35%-át is ennek rendelik alá (legalábbis az ERFA-ban).
→ Elmondása szerint a 40-50 ezer milliárd forintos kiadást nehéz modellezni a technológiai bizonytalanságok, a sok egymásra ható tényező együttese miatt és amiatt is, mert nehéz megbecsülni a társadalmi-szociális választ a változásokra. Kijelentése szerint könnyen lehet, hogy alábecsüljük a társadalmi választ, azaz az emberek magatartásának változása (csökkenő energiafelhasználás, megújuló energiák felé való határozottabb elmozdulás, stb.) akár jelentősen is segítheti a nagy átállást.
→ A társadalmi reakciók nehéz modellezésére azt is megjegyezte, hogy mivel az elmúlt években bő kétszeresére drágult a tűzifa Magyarországon. aminek okait vizsgálják, így az emberek a gázfűtésre kezdenek áttérni, ezért 14,5% körülről újra lement 13%-ra az energiatermelésben a megújuló energiák aránya, ami kedvezőtlen tendencia. Ezért 21%-nál többet nem mertek bevállalni a most véglegesítés előtt álló hosszú távú energia stratégiában, így ezt fogják társadalmi vitára bocsátani.
→ Azt is elárulta, hogy a 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a Mátrai Erőmű 2030-ig szóló kivezetésével fog számolni.
További hírek a kategóriából
