Évente 4500 Eiffel-torony tömegű, azaz körülbelül 45 millió tonnányi elektromos hulladék keletkezik a Földön. Irtózatos mennyiség. A gond csak az, hogy ennek az e-szemétnek globálisan mindössze 20 százalékát hasznosítják újra. Ráadásul a világban igencsak eltérő módon: Európában durván a felét, Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában viszont sokkal kevesebbet.
Fidrich Róberttől tudom a 2017-es felmérésen alapuló adatokat. Róbert, akit szakmai és baráti körökben mindenki Fiduszként ismer és szólít, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelőse, a Magyar Természetvédők Szövetségének tagja. Egyik kezdeményezője és aktivistája annak a kampánynak, amely az elektronikai termékek „környezetbarátabb” felhasználásáért és a tervezett elavulás ellen folytatnak. A bakonycsernyei származású Fidusz egyébként amatőr csillagászként is ismertséget, elismertséget szerzett, a változó csillagok kutatásában.
Ám most térjünk vissza az e-hulladékhoz!
– A nem újrahasznosított eszközök a kommunális hulladékba kerülnek. A gond az, hogy ezek a termékek különféle veszélyes anyagokat tartalmaznak. Például nehézfémeket, szénhidrogén-származékokat, égésgátló vegyi anyagokat, egyebek között higanyt, ólmot, kadmiumot, és más fémeket, például tantált is. Ezek, a talajba kerülve szennyezhetik a termőföldet és a vizeket – magyarázza Fidusz. – S akkor még nem beszéltünk a földfémekről vagy akár az aranyról, amelyet a nyomtatott áramkörökben használnak, mert nagyon jól vezeti az áramot. Azt lehet mondani, hogy egy-egy komolyabb mobiltelefonban megtalálható szinte az egész periódusos rendszer.
Erre a fogyasztó nyilván nem gondol, amikor a mobilját a kezébe fogja, vagy a laptopja elé ül. De arra sem, hogy amit használ, egy komplex, globális, a világot áthálózó folyamat eredménye, kezdve a bányászattól a gyártáson át egészen az avulásig, az újrahasznosításig vagy a szemétbe kerülésig. S mindegyik komoly társadalmi-környezeti problémákkal, egészségkárosító hatásokkal járhat. A tantált a tantalit ércből nyerik, bányászata embertelen körülmények között zajlik Kongóban. A mobilok gyártása során nagyon sokan betegszenek meg Kínában, egyebek között leukémiában. A kijelzők tisztításához például benzolt használnak, ezt a rákkeltő anyagot nálunk már 40 éve betiltották.
Ugyancsak kínai cég híresült el arról, hogy milyen módon égetik le a műanyagot a számítógépekről. A gyerekek vérében 50 százalékkal magasabb az ólomtartalom a megengedettnél, ráadásul a hulladékfeldolgozók közelében is a rizsföldek öntözésére használják a folyókat. A megdöbbentő munkakörülményekről dokumentumfilm is készült Szembesítés címmel. Egy másik, az Üdvözöljük Szodómában című filmet tavaly mutatták be. Ez pedig arról számol be, hogy szörnyű körülmények között történik az elektronikus eszközök bontása Ghánában. Ott olyan mértékben szennyezett a talaj, hogy a város környékén tenyésztett tyúkok tojása rémisztő mértékű dioxint tartalmaz.
Valami egyébként megindult Európában. Az olaszok az Apple mellett a Samsungot is büntették a telefon lassítása miatt. A franciák jogszabályt hoztak, amely büntetni rendeli a tervezett avulást. Az Európai Unió olyan címke bevezetését kezdeményezi, amely a készülékek tartósságát, javíthatóságát is mutatja. Fidrich Róbert jó módszernek tartja a moduláris készülékeket is, vagyis azt, hogy az alkatrészek egy csavarhúzó használatával cserélhetők legyenek. A holland Fairphone már 2013 óta a piacon van azzal a telefonjával, amelyhez kicsi csavarhúzót is mellékelnek. A cég nem „csak” arra ügyel, hogy a felhasznált nyersanyagokhoz, alapanyagokhoz ne tapadjon vér, hanem arra is, hogy a termék hosszú életű legyen.
– Nekünk is az a célunk, hogy ezek a készülékek sokáig működjenek. Éppen ezért tavaly novemberben kampányba kezdtünk, azért, hogy Magyarország, Franciaországhoz hasonlóan, tiltsa be a tervezett elavulást. A fő célunk, hogy legyen olyan jogszabály, amely büntetendő cselekménnyé nyilvánítja a tervezett elavulást, továbbá azt is szeretnék, ha a kötelező jótállás időtartamát előbb öt, majd tíz évre emelnék.
Fidusz hozzáteszi, az előbbiekért aláírásgyűjtésbe kezdtek az interneten, illetve személyesen is. Eddig több mint háromezer aláírás jött össze. Felhasználták, felhasználják ehhez a karácsony előtti vásárlási őrületet, a Black Friday-t is. Együttműködnek egyetemi klubokkal, előadásokat tartanak, kiállításokat rendeznek. Október végén részt vettek a Zöldgömb Fesztiválon is.
További jó megoldásnak találná, ha lennének olyan szolgáltató cégek, amelyek – a nyomtatókhoz hasonlóan – telefonokat is kölcsönöznének. Úgy véli, az újrahasznosítás során nem elsősorban a nyersanyagokat, hanem a használható alkatrészeket kellene kinyerni a készülékekből. S örömmel látja, hogy már Magyarországon is vannak olyan vállalkozások, amelyek használt, 2-3 évvel ezelőtt még csúcsmodell számítógépeket újítanak fel teljeskörűen, amelyeket aztán 3 év garanciával kínálnak tovább.
(A cikk a Zöld Ipar Magazin 2019. decemberi lapszámában megjelent interjú rövidített verziója.)
További hírek a kategóriából
