Május 24-én pénteken a II. Globális klímasztrájk keretében világszerte, így több magyarországi városban is tüntetni fognak a klímaváltozás ellen, illetve azért, hogy a politikusok vegyék végre komolyan az ügyet. Budapesten már több mint ezer ember jelezte, hogy elmegy a tüntetésre, ennek kapcsán pedig Pribéli Leventét és Hartmann Johannát, a hazai Fridays For Future szervezőit kereste meg az Azonnali pár kérdéssel.
Kevés alkalmat tudnánk említeni, amikor Magyarországon egy-egy tüntetés vagy tüntetéssorozat sok vizet zavart volna. Ez a legjobb formája a figyelemfelhívásnak?
Azon a ponton vagyunk, amikor már minden lehetséges módon meg kell próbálnunk felhívni a figyelmet a környezeti válság problémájára, különben kifutunk az időből.
Ez az ügy soha nem fog veszíteni az aktualitásából, sőt, egyre égetőbb lesz. Soha nem volt még olyan Magyarországon, hogy diákok sztrájkoltak volna az emberiség létéért. Itt nem pusztán arról van szó, hogy valakinek nem tetszik valami – a saját életünkhöz való jogunkért megyünk utcára egyre többen, hiszen ez kerül veszélybe, ha hagyjuk, hogy a klímaváltozás tovább gyorsuljon, tovább csökkenjen a biológiai sokféleség, és ölbe tett kézzel várjuk, hogy élhetetlenné váljon a környezetünk.
Magyarország városait nem mossa el a tenger egyhamar, ezért lehet, hogy a magyarok nem érzik súlyosnak a klímaváltozás problémáját.
Mivel érzékeltetnétek a probléma súlyosságát a magyar polgároknak?
Igaz, hogy a tengerszint-emelkedés nem első számú probléma nálunk, de van rengeteg más. Az egyik ilyen az agresszíven terjedő, idegenhonos fajok megjelenése (például szúnyogok és más rovarok, egyéb élőlények), ami egyre nagyobb gondokat okoz a természetben, és veszélyes betegségek terjedését is segíti – például a nyugat-nílusi láz terjedését, vagy olyan gombafajokat, amelyek az élelmiszerünket szennyező mérgező anyagokat termelnek. A szélsőséges időjárási körülmények is egyre gyakoribbak, és erre sem a szervezetünk, sem a társadalmunk nincs felkészülve. Az aszályok, majd az ezeket követő özönvízszerű esők veszélyeztetik az élelmiszer termelésünket. Ez mind a jelen – tavaly rekord alacsony volt a Duna vízszintje, idén húsz éve nem látott aszály sújtott, tüzekkel, aztán hirtelen sok eső esett – és ennél csak rosszabb lesz, ha így folytatjuk.
A tüntetés angol neve nem csak a klímaváltozás problémájával egyébként is biztos tisztában lévő fiatal, urbánus, tanult réteget szólítja meg?
A tüntetés neve Fridays For Future, azaz Péntekek A Jövőért. Ez mindenkit megszólít, akit érdekel a saját vagy a szerettei jövője. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a klímaválság már itt van, mindenki érezheti a saját bőrén, hogy valami nincs rendben.
A tüntetéssel arra is fel akarjuk hívni a figyelmet, hogy minél szegényebb valaki, annál hamarabb fog szenvedni a klímaválság miatt, és minél fiatalabb valaki, annál hosszabb ideig kell majd küzdenie a saját életéért a jövőben.
Mindenkit szeretnénk megszólítani, aki tud valamit tenni, hogy a katasztrófa felé vivő rendszerünk alapvetően megváltozzon. És bár a felelősségünk nagyon különböző, de mindenki tud ezért tenni, és kell is, hogy tegyen.
A magyar államfő, Áder János elvileg kifejezetten fontosnak tartja a klímaváltozás ügyét. Kerestétek vele a kapcsolatot?
Az üzenetünk neki is szól, ahogy minden politikai vezetőnek, szereplőnek. Mindenkitől ugyanazt várjuk el: tegyen meg mindent, amit tud, a hangzatos szavakból már elég volt. Látni akarjuk, hogy végre elindul a cselekvés. A mostani tettek meg sem közelítik azt szintet, ami a minimum lenne, hogy mérsékeljük a katasztrófát és felkészüljünk a változásra.
További hírek a kategóriából
