Az ENSZ 2010-ben alapvető emberi joggá nyilvánította a tiszta és biztonságosan fogyasztható ivóvízhez és higiéniai lehetőségekhez való hozzáférést. Míg számunkra, európai embereknek, nagy mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésünkre, addig bolygónk kevésbé szerencsés területein sokan nem jutnak hozzá a megfelelő minőségű folyadékhoz.
Egy európai állampolgár naponta átlagosan 250 liter tiszta vizet fogyaszt el (egy átlagos magyar fogyasztó csak 130 litert), míg az Amerikai Egyesült Államok egy átlagos lakosa kétszer ennyit. Ezzel szemben Afrika egyes területein a nőknek és gyermekeknek naponta átlagosan hat kilométert is meg kell tenniük, hogy vizet vihessenek haza, ami sok időt és energiát emészt fel. Az ENSZ számításai szerint a kontinensen évente 40 milliárd órát töltenek az emberek vízgyűjtéssel. Ennyi időt dolgozik évente az egész francia nemzet. Az UNICEF szerint egy kisgyermek egészséges fejlődéséhez legalább napi 4-5 liter víz lenne a szükséges, de sajnos sokak számára ez a minimális mennyiség sem elérhető.
Megközelítőleg 748 millió ember nem jut hozzá közvetlen ivóvízhez.
A nem elegendő vízkészlet mellett súlyos veszélyforrás a fellelhető vizek szennyezettsége és fertőzöttsége is, ami emberek millióinak elhalálozását és súlyos megbetegedését okozza évente. Az UNICEF és a WHO közös jelentése szerint Afrika szubszaharai területein jutnak legkevesebben vízhez. Ezen belül a helyzet Szomáliában a legvészesebb, ahol csak minden harmadik ember jut tiszta ivóvízhez. A fentiekből fakadóan az ott élő emberek többségének a megfelelő higiénia biztosítása is lehetetlen, ami súlyos betegségek kialakulásához vezet. A közegészségügy helyzete is súlyos, mivel az orvosi ellátás nem biztosítható a higiénia megléte nélkül. Így a gyerekek oktatáshoz való joga sem valósul meg, hiszen a hosszú ideig betegeskedő gyerekek képtelenek iskolába járni.
Az afrikai helyzetet csak külső segítséggel lehet megoldani, ezért több külföldi segélyszervezet igyekszik javítani a helyiek életén. Elsődlegesen kútfúrással, vízszűréssel és víztisztító tabletták osztásával lehet segíteni, de fontos az oktatás is, hogy olyan alapvető dolgokat is megtanuljanak a gyerekek, mint például a kézmosás fontossága.
Az UNICEF szerint a kézmosás bevezetése több életet menthetne meg, mint bármilyen orvosság használata.
Jó hír, hogy Afrika alatt több helyen is hatalmas vízkészletet fedeztek fel az elmúlt években. Becslések szerint a kontinensen százszor annyi víz lehet föld alatt, mint a felszínen. Azonban még vizsgálják e vizek tisztaságát. Emellett a geológusok máris felhívták a figyelmet a készletek lecsapolásának veszélyeire, ugyanis a készletek kiaknázása gyorsan kiszáríthatja ezeket a forrásokat is. Mégis, ha a jövőben megfelelően sikerülni kiaknázni a föld alatti lehetőségeket, az megoldhatna több súlyos problémát is. Ehhez természetesen külföldi segítségre is szüksége van az afrikai országoknak, hiszen önerőből nem tudnák finanszírozni a megfelelő vízhálózat kialakítását. Emellett több kutatás folyik a sósvíz ivóvízzé alakításáról, ami áttörést jelentene a vízhiánnyal szembeni küzdelemben, hiszen a tengervizek Földünk vízkészletének 97 százalékát adják. A technológia egyelőre még költséges és nehezen kivitelezhető, de jó irányba folynak a fejlesztések.
Mi a helyzet Magyarországon?
Bár viszonylag nagy mennyiségű felszíni vizünk van, ezek legnagyobb része az országhatáron túlról érkezik hozzánk, így ezek tisztasága a többi állam tevékenységén is múlik. A felszín alatt viszont nagy mennyiségű víz áll rendelkezésünkre a Kisalföld és az Alföld területén. Az Európai Számvevőszék idén közzétett adatai szerint az ország 95 százalékában kiváló az ivóvíz minősége, ami megfelel az uniós követelményeknek. Ugyanakkor 29 településen így is gondot okoz a vízben található arzén mennyisége. Összességében hazánk az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el ivóvíz-minőség tekintetében. Az elkövetkező években még további beruházások várhatók a vízminőség javításának, valamint a keletkező szennyvizek megtisztításának érdekében, ami ugyancsak kardinális fontosságú lesz a vízkészletek, illetve a vízbázisok megóvása szempontjából. Szerencsére jó példák már vannak, de fontos, hogy belátható időn belül ne legyen olyan település idehaza sem, amelynek szennyvize tisztítatlanul ömlik az élővizekbe.
Forrás: Korkorosgazdasag.hu | Kép: Pexels
Egy európai állampolgár naponta átlagosan 250 liter tiszta vizet fogyaszt el (egy átlagos magyar fogyasztó csak 130 litert), míg az Amerikai Egyesült Államok egy átlagos lakosa kétszer ennyit. Ezzel szemben Afrika egyes területein a nőknek és gyermekeknek naponta átlagosan hat kilométert is meg kell tenniük, hogy vizet vihessenek haza, ami sok időt és energiát emészt fel. Az ENSZ számításai szerint a kontinensen évente 40 milliárd órát töltenek az emberek vízgyűjtéssel. Ennyi időt dolgozik évente az egész francia nemzet. Az UNICEF szerint egy kisgyermek egészséges fejlődéséhez legalább napi 4-5 liter víz lenne a szükséges, de sajnos sokak számára ez a minimális mennyiség sem elérhető.
Megközelítőleg 748 millió ember nem jut hozzá közvetlen ivóvízhez.
A nem elegendő vízkészlet mellett súlyos veszélyforrás a fellelhető vizek szennyezettsége és fertőzöttsége is, ami emberek millióinak elhalálozását és súlyos megbetegedését okozza évente. Az UNICEF és a WHO közös jelentése szerint Afrika szubszaharai területein jutnak legkevesebben vízhez. Ezen belül a helyzet Szomáliában a legvészesebb, ahol csak minden harmadik ember jut tiszta ivóvízhez. A fentiekből fakadóan az ott élő emberek többségének a megfelelő higiénia biztosítása is lehetetlen, ami súlyos betegségek kialakulásához vezet. A közegészségügy helyzete is súlyos, mivel az orvosi ellátás nem biztosítható a higiénia megléte nélkül. Így a gyerekek oktatáshoz való joga sem valósul meg, hiszen a hosszú ideig betegeskedő gyerekek képtelenek iskolába járni.
Az afrikai helyzetet csak külső segítséggel lehet megoldani, ezért több külföldi segélyszervezet igyekszik javítani a helyiek életén. Elsődlegesen kútfúrással, vízszűréssel és víztisztító tabletták osztásával lehet segíteni, de fontos az oktatás is, hogy olyan alapvető dolgokat is megtanuljanak a gyerekek, mint például a kézmosás fontossága.
Az UNICEF szerint a kézmosás bevezetése több életet menthetne meg, mint bármilyen orvosság használata.
Jó hír, hogy Afrika alatt több helyen is hatalmas vízkészletet fedeztek fel az elmúlt években. Becslések szerint a kontinensen százszor annyi víz lehet föld alatt, mint a felszínen. Azonban még vizsgálják e vizek tisztaságát. Emellett a geológusok máris felhívták a figyelmet a készletek lecsapolásának veszélyeire, ugyanis a készletek kiaknázása gyorsan kiszáríthatja ezeket a forrásokat is. Mégis, ha a jövőben megfelelően sikerülni kiaknázni a föld alatti lehetőségeket, az megoldhatna több súlyos problémát is. Ehhez természetesen külföldi segítségre is szüksége van az afrikai országoknak, hiszen önerőből nem tudnák finanszírozni a megfelelő vízhálózat kialakítását. Emellett több kutatás folyik a sósvíz ivóvízzé alakításáról, ami áttörést jelentene a vízhiánnyal szembeni küzdelemben, hiszen a tengervizek Földünk vízkészletének 97 százalékát adják. A technológia egyelőre még költséges és nehezen kivitelezhető, de jó irányba folynak a fejlesztések.
Mi a helyzet Magyarországon?
Bár viszonylag nagy mennyiségű felszíni vizünk van, ezek legnagyobb része az országhatáron túlról érkezik hozzánk, így ezek tisztasága a többi állam tevékenységén is múlik. A felszín alatt viszont nagy mennyiségű víz áll rendelkezésünkre a Kisalföld és az Alföld területén. Az Európai Számvevőszék idén közzétett adatai szerint az ország 95 százalékában kiváló az ivóvíz minősége, ami megfelel az uniós követelményeknek. Ugyanakkor 29 településen így is gondot okoz a vízben található arzén mennyisége. Összességében hazánk az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el ivóvíz-minőség tekintetében. Az elkövetkező években még további beruházások várhatók a vízminőség javításának, valamint a keletkező szennyvizek megtisztításának érdekében, ami ugyancsak kardinális fontosságú lesz a vízkészletek, illetve a vízbázisok megóvása szempontjából. Szerencsére jó példák már vannak, de fontos, hogy belátható időn belül ne legyen olyan település idehaza sem, amelynek szennyvize tisztítatlanul ömlik az élővizekbe.