A szabadjára hagyott folyamatok eredménye a rendetlenség, szebbik nevén entrópia. A jelenséget nemcsak a gyerekszobákból ismerjük, hanem a környezetbe kibocsátott, ’elhanyagolható mértékű’ szennyezés természetéből is. Ha globális léptékre váltunk, akkor mindehhez csak megduplázódó lélekszámú emberiségre és a különféle termékek használatának exponenciális növekedésére volt szükség, így napjainkban máris mérhető, ijesztő koncentrációkról és káros egészségügyi hatásokról szólnak a hírek. Egy emberöltő alatt kész is lettünk vele. Bohák Enikő, Hollandiában élő szerzőnk írása.
A környezetbe került és onnan a tápláléklánccal a szervezetünkbe kerülő legveszélyesebb kémiai vegyületek lassan bomlanak le, felhalmozódnak a természetben és megzavarják az élőlények anyagcserefolyamatait, amit legtöbbször rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót gátló hatásként írnak le. Éppen ide illenek a per- és polifluoralkil anyagok is (PFAS), melyeket mesterségesen állítanak elő kiváló ellenállóképességük kihasználása céljából, mivel víz- és tűzállóak, de zsírtaszító tulajdonságuk miatt is. Használatuk és hulladékká válásuk során aprózódnak és mállanak, de továbbra is stabilak maradnak. Szállítódnak a levegőben, bekerülnek a vízbe és a talajba, így elkerülhetetlen, hogy bejussanak az emberi szervezetbe is.
A PFAS vegyületek káros egészségügyi hatása évtizedek óta ismert, de csak az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Ehhez számos civil kezdeményezésre volt szükség. Hollandiában először a dordrechti Chemours teflongyár előtt kezdtek tüntetéseket szervezni, a Gezondheid vóór Alles akciócsoport (Az egészség az első) kezdeményezésével. Először csak ketten voltak, akik 2019-től minden szombaton egy vödör szennyezett földet öntöttek a gyár bejárata elé. Egyikük az idén rákban elhunyt Joop Keesmaat, aki nem is elsősorban vegyipar-ellenes aktivistaként, hanem nevelő szándékkal lépett fel, hiszen „aki rendetlenséget csinál, az takarítsa is fel maga után a szemetet”.[1]
A Tegengif (Ellenméreg) nevű szervezet az önkénteseik vérében kimutatott PFAS-mennyiségekkel bizonyította a probléma súlyosságát, és saját történeteiken keresztül hívta fel a figyelmet az egészségügyi veszélyre. Több más tiltakozóval együtt, a Tegengif koordinálásával, petíciót indítottak az országos szintű intézkedésekért, részben azért, hogy amit a szomszédos országok már elértek, az Hollandiában is megvalósuljon.[2] Céljuk nemcsak a szennyezés megszüntetése és a kármentesítés felgyorsítása, hanem a PFAS-anyagok betiltása a csomagolóanyagokban és a peszticidekben is. Azért az ambiciózus európai szintű tilalomért küzdenek, hogy valóban csak ott engedélyezzenek ideiglenesen PFAS-vegyületeket, ahol egyelőre nincs elérhető alternatíva.
A PFAS-téma időközben országos szintű problémává nőtte ki magát. Az RIVM (Holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet) 2025 nyarán ugyanis egy átfogó népegészségügyi vizsgálat eredményeivel keltett széles körű figyelmet. A vizsgálatban a vérminták túlnyomó többségében a PFAS-vegyületek koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket. Összesen 28 különböző PFAS-vegyületet elemeztek, ezek közül a leggyakoribbak a PFOA, PFNA, PFDA, PFUnDA, PFHxS, PFHpS és a PFOS. Ezek miajdnem minden vérmintában előfordultak, de a PFOS esetében a minták 25–50%-ában túllépték az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által megállapított, 6,9 ng/ml-es humán biomonitoring határértéket is. Ennél az értéknél a PFOS csak egyike annak a négy vegyületnek, amelyekre ez a határérték vonatkozik.
Bár a dordrechti térség lakosságának vérmintáiban statisztikailag szignifikánsan magasabb koncentrációkat mértek, a holland eredmények összességében hasonló képet mutatnak a francia népegészségügyi vizsgálatokhoz. Franciaországból és Németországból egyébként korábbi kutatások is rendelkezésre állnak, amelyek azt jelzik, hogy a 2006–2009 között bevezetett korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a PFOS-expozíció fokozatosan csökkent az 1990-es évekhez képest. Ugyanakkor a diffúz PFOS-terhelés továbbra is jelentős maradt.
Az RIVM korábbi vizsgálatai arra is rámutatnak, hogy a PFAS-vegyületek elsősorban az élelmiszeren és az ivóvízen keresztül jutnak be az emberi szervezetbe.[3] A pfasinfo.nl is azt erősíti meg, hogy a PFAS-szennyezés főként a táplálékláncon keresztül jut a tányérunkra, azaz a zöldségek, gyümölcsök, halak, húsok és tojások fogyasztása révén. A csomagolóanyagokból vagy teflonbevonatú edényekből származó közvetlen terhelés ezzel szemben jóval kisebb mértékű.
A szennyezettebb ipari üzemek környezetében ezért nem ajánlott sem a kiskerti zöldségek és gyümölcsök, sem a helyben fogott hal fogyasztása. Emellett a háztáji tyúkok tojásának fogyasztását az egész ország területén ellenjavallják, mivel ezekben gyakran a határértéket meghaladó PFAS-szinteket mértek.[4] Az RIVM azt is tanácsolja, hogy étkezzünk minél változatosabban, mert ezzel csökkenthetjük annak kockázatát, hogy egyetlen szennyező anyagnak legyünk túlzottan kitéve. Ehhez még a legegészségesebbnek tartott zöldségek és gyümölcsök esetében is körültekintően kell válogatnunk.
A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) nemrég átfogó vizsgálatot végzett a PFAS-tartalmú növényvédő szerek által okozott szennyezettség mértékéről az Európai Unióban 2011 és 2021 között forgalmazott zöldségek és gyümölcsök vonatkozásában. A kutatás eredményei szerint ebben az időszakban az EU-ban 31 különböző PFAS-tartalmú növényvédő szer maradványait mutatták ki. Tíz év alatt megháromszorozódott azoknak a zöldségeknek és gyümölcsöknek a száma, amelyekben legalább egy PFAS-növényvédő szer maradványa kimutatható volt. 2021-ben Európában különösen az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%) – voltak a leginkább szennyezettek. A legmagasabb szennyezettségi arányt Hollandia (27%), Belgium (27%) és Ausztria (25%) mutatták a belföldön termesztett zöldségek és gyümölcsök esetében. A kutatás eredményeit a ‘TOXIC HARVEST – The Rise of Forever Pesticides in Fruit and Vegetables’ című jelentés foglalja össze. A vizsgálatban a Magyar Természetvédők Szövetsége is közreműködött.[5]
A felszíni vizek minőségének vizsgálata során a trifluorecetsavat (TFA) (a legkisebb PFAS-vegyületet) sokáig az ipari és fogyasztói szennyezőanyagok kategóriájába sorolták. Az utóbbi időben azonban világossá vált, hogy a TFA a növényvédő szerek bomlástermékeként sokkal jelentősebb forrásnak számít, mint azt korábban feltételezték.[6]
Hollandiában a PFAS-szennyezések vizsgálatakor elsősorban az ipari kibocsátókra irányul a figyelem, mivel ezek közvetlen és közvetett módon is jelentős mennyiségű tisztított szennyvizet juttatnak a felszíni vizekbe. Az ivóvizet Hollandiában 40%-ban felszíni vizek tisztításával nyerik, a folyók vízminősége már csak ezért is alapvető fontosságú.
Az Utrechti Egyetem Institute for Risk Assessment Sciences 2024-ben publikált kutatása az országos és regionális vízügyi szervezetek monitoring adatai alapján több potenciális szennyezőforrást azonosított a Rajna és a Maas vízgyűjtő területén. A tanulmány megnevezi a már ismert és engedélyezett forrásokat is, például a dordrechti Chemours mellett a Custom Powderst (Helmond), a Schipholt, a Fire Controlt (Leidschenveen) vagy a Texoprintet (Boekelo). Emellett hangsúlyozza a közvetett kibocsátások jelentőségét, vagyis a városi szennyvíztisztító telepeken keresztül történő PFAS-szennyezést is.
A megbízható adatokhoz azonban kiterjedtebb és magasabb minőségű mérési módszertanra van szükség. A kutatás javasolja továbbá a meglévő kibocsátási engedélyek felülvizsgálatát és kritikus újraértékelését, valamint azon vállalatok vizsgálatát, amelyek potenciálisan PFAS-t használnak. Ezek beazonosítása a beszerzési és értékesítési adatok, a hulladékgazdálkodási információk és a szennyvízben végzett célzott mérések alapján lehetséges.[7]
Hollandiában a vízügyi területen végzett alkalmazott kutatások eredményeit a STOWA publikálja. Míg a fókuszban évek óta a szerves mikroszennyezők (pl. gyógyszermaradványok) eltávolítása áll, a STOWA 2024-29-es számú jelentése azt vizsgálta, hogy az erre a célra fejlesztett új technológiák kiterjeszthetők-e a PFAS-vegyületekre is. A tesztelt körülmények között a PFAS járulékos eltávolítása nagyon alacsonynak bizonyult. Az egyetlen hatékony módszer a legfinomabb membránokkal végzett nanoszűrés volt, amely a PFAS több mint 80 százalékát kiszűrte. A vizsgált, nem fosszilis adszorpciós anyagok (DEXfilter és AdOx) egyelőre nem működtek optimálisan, bár látszódtak lehetőségek ezek további optimalizálásra.[8] A nanoszűrés hatékonysága hosszabb ideig tartó működés során csökken. Ennél a technológiánál a membrán életartamának növelése is fontos szempont, ezért a befolyó koncentrációk más módon történő előkezelését is fontolóra kell venni.[9]
A STOWA jelentésben azt is hangsúlyozzák, hogy a szennyezőanyag-szűrés önmagában nem jelent végleges megoldást. A visszamaradó PFAS-koncentrátumot ugyanis ártalmatlanítani kell, ami jelenleg csak nagyon magas hőmérsékleten, pirolízissel lehetséges.
A forrásnál való fellépés elve a PFAS-szennyezésekre éppúgy vonatkozik, mint a gyógyszermaradványokra. A Wageningenben tartott 2025. áprilisi STOWA szimpózium többek között arra világított rá, miért lehet kulcsfontosságú a több mint tízezer, eltérő tulajdonságú PFAS-vegyület közül néhánynak a pontos nyomon követése.
Kiderült az is, hogy a szennyvíztisztítók gyakran csak látszólag felelősek a PFAS-szennyezésért. A valóságban arról van szó, hogy a víztisztítási technológián belül a befolyó, általában nem mért előanyagok (prekurzorok) átalakulnak stabil, hosszú szénláncú PFAS-vegyületekké, amelyeket az elfolyóban végzett mérések már kimutatnak.
A szimpóziumon az is elhangzott, hogy a háztartási szennyvíz egyik fő PFAS-forrása meglepő módon a toalettpapír. A Wetterskip Fryslân kutatása ugyanis rámutatott arra, hogy a háztartási szennyvízben a PFPeA nevű vegyület domináns (4-60%-os arányban). Ez a vegyület egy olyan anyaghoz köthető, amelyet széles körben használnak papír és karton impregnálására, amelyekből hulladékká válásuk után WC-papírt gyártanak.
Az Arcadis, a Hydrex és a Deconcern különböző módszereket mutatott be arra, hogyan lehet levéltári adatok, cégadatok és biztonsági adatlapok alapján feltérképezni a lehetséges történelmi és meglévő ipari PFAS-forrásokat. A Partners4UrbanWater pedig azt mutatta meg, hogyan segíthet a passzív mintavevők intelligens alkalmazása a csatornahálózatban az időszakos, nem folyamatos PFAS-források felderítésében.[10]
A káros kibocsátások miatt a Maas folyó vizéből egyre nehezebb biztonságos ivóvizet előállítani, ezért napjainkban az összes érintett vízkezelő cég egységesen tiltakozik, hogy Limburgban a Maas vízgyűjtőjén újabb jelentős PFAS-kibocsátást engedélyezzen a tartomány. A Maas folyó kulcsfontosságú ivóvízbázis, amelyből holland és belga vízszolgáltatók ( a WML, a Dunea, az Evides, a Brabant Water, a Water-link és a De Watergroep) együttesen 7 millió ember ellátásáról gondoskodnak.[11]
Reményre ad okot, hogy 2025-ben a kémiai Nobel-díjat a fém-organikus vázszerkezetek (MOF-ok) fejlesztéséért ítélték oda Susumu Kitagawának, Richard Robsonnak és Omar M. Yaghinak. A holland KWR Water Research Institute irodalmi áttekintése szerint 2020-ra már több mint 90 000 különböző MOF volt ismert. 2021-ben, majd 2023-ban a Vewin-nel (Holland Ivóvízszolgáltatók Egyesülete) és vízszolgáltatókkal közösen a KWR megvizsgálta a MOF-ok vízkezelési alkalmazásainak lehetőségeit és helyzetét is. Ezek az anyagok rendkívül nagy és finomhangolható belső felülettel rendelkeznek és kiváló adszorpciós kapacitással bírnak, azaz potenciálisan sokkal hatékonyabbak lehetnek a PFAS-eltávolításban, mint a széles körben használt és a PFAS-vegyületek esetén kevésbé hatékony aktív szén.[12]
Referenciák:
[1] Stoop, D. (2025, 21 juli). Joop Keesmaat (1952-2025). De Groene Amsterdammer. https://www.groene.nl/artikel/joop-keesmaat-1952-2025
[2] Tegengif.nl
[3] Bil, W., McKeon, H. P., Chen, G., Sam, M. L. S. P., Grift, I. D., Van Der Klis, F. R. M., Vos, E. R. A., Schipper, M., De Wit-Bos, L., Mengelers, M., Bokkers, B.G.H. & Nederlof, R. (2025). PFAS in bloed van de Nederlandse bevolking. In RIVM-briefrapport 2025-0094 [Report]. Rijksinstituut voor Volksgezondheid en Milieu. https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2025-0094.pdf
[4] RIVM adviseert geen particuliere eieren meer te eten. (2025, 15 april). RIVM https://www.rivm.nl/nieuws/rivm-adviseert-geen-particuliere-eieren-meer-te-eten
[5] Nederland koploper PFAS-Pesticiden. (2024, 27 februari). https://www.pan-netherlands.org/nederland-koploper-pfas-pesticiden/
[6] Jaarrapport 2024. De Maas. RIWA – Vereniging van Rivierwaterbedrijven. https://www.riwa-maas.org/wp-content/uploads/2025/08/IDF3483-RIWA-MAAS-Jaarrapport-2024-NL-digitaal.pdf
[7] Jonker, M. T. O. (2024). PFAS-bronnen in Nederland. Institute for Risk Assessment Sciences, Universiteit Utrecht. https://www.ilent.nl/binaries/ilt/documenten/leefomgeving-en-wonen/stoffen-en-producten/pfas/rapporten/onderzoek-universiteit-utrecht-pfas/PFAS-bronnen+in+Nederland.pdf
[8] Derksen, A., Uijterlinde, C., Mulder, M., Schemen, R., Morgenschweis, C., Nederlof, M., Vingerhoeds, R., Van Der Hulst, W., Koelen, A., & Aldas Vargas, A. (2024). Verwijdering van PFAS bij vergaande zuiveringstechnieken. STOWA 2024-29. Stichting Toegepast Onderzoek Waterbeheer. https://www.stowa.nl/sites/default/files/assets/PUBLICATIES/Publicaties%202024/STOWA-2024-29-PFAS-verwijdering.pdf
[9] HJORT, M., DALMIJN, J., ROEST, K., TER LAAK, T. & VAIOPOULOU, E. (2021) PFAS removal performance of novel technologies for treatment of firefighting water and groundwater. (2021). In 17th International Conference On Environmental Science And Technology. https://cms.gnest.org/sites/default/files/Proceedings/cest2021_00761/cest2021_00761.pdf
[10] Toiletpapier mogelijk grootste bron PFAS in huishoudelijk afvalwater. (2025). Verslag van het STOWA-symposium ‘PFAS en de waterketen’. Op 17 april 2025 in Wageningen https://www.stowa.nl/sites/default/files/assets/AGENDA/Agenda%202025/20250417%20PFAS%20symposium/1.%20Verslag%20PFAS-symposium%20def.pdf
[11] 5 kilo PFAS lozen op het riool? ‘Dit is echt absurd’. (2025, 6 september). H2O/Waternetwerk. https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/5-kilo-pfas-lozen-op-het-riool-dit-is-echt-absurd
[12] Nobelprijs voor poreuze materialen met potentie voor toepassingen in de watersector. (2025, 8 oktober). H2O/Waternetwerk. https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/nobelprijs-voor-poreuze-materialen-met-potentie-voor-toepassingen-in-de-watersector
[1] https://www.groene.nl/artikel/joop-keesmaat-1952-2025
[2] https://tegengif.nl/
[3] https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2025-0094.pdf
[4] https://www.rivm.nl/nieuws/rivm-adviseert-geen-particuliere-eieren-meer-te-eten
[5] https://www.pan-netherlands.org/nederland-koploper-pfas-pesticiden/
[6] https://www.riwa-maas.org/wp-content/uploads/2025/08/IDF3483-RIWA-MAAS-Jaarrapport-2024-NL-digitaal.pdf
[7] https://www.ilent.nl/binaries/ilt/documenten/leefomgeving-en-wonen/stoffen-en-producten/pfas/rapporten/onderzoek-universiteit-utrecht-pfas/PFAS-bronnen+in+Nederland.pdf
[8] https://www.stowa.nl/sites/default/files/assets/PUBLICATIES/Publicaties%202024/STOWA-2024-29-PFAS-verwijdering.pdf
[9] https://cms.gnest.org/sites/default/files/Proceedings/cest2021_00761/cest2021_00761.pdf
[10] https://www.stowa.nl/sites/default/files/assets/AGENDA/Agenda%202025/20250417%20PFAS%20symposium/1.%20Verslag%20PFAS-symposium%20def.pdf
[11] https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/5-kilo-pfas-lozen-op-het-riool-dit-is-echt-absurd
[12] https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/nobelprijs-voor-poreuze-materialen-met-potentie-voor-toepassingen-in-de-watersector
[1] https://www.groene.nl/artikel/joop-keesmaat-1952-2025
[1] https://tegengif.nl/
[1] https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2025-0094.pdf
[1] https://www.rivm.nl/nieuws/rivm-adviseert-geen-particuliere-eieren-meer-te-eten
[1] https://www.pan-netherlands.org/nederland-koploper-pfas-pesticiden/
[1] https://www.ilent.nl/binaries/ilt/documenten/leefomgeving-en-wonen/stoffen-en-producten/pfas/rapporten/onderzoek-universiteit-utrecht-pfas/PFAS-bronnen+in+Nederland.pdf
[1] https://cms.gnest.org/sites/default/files/Proceedings/cest2021_00761/cest2021_00761.pdf
[1] https://www.stowa.nl/sites/default/files/assets/AGENDA/Agenda%202025/20250417%20PFAS%20symposium/1.%20Verslag%20PFAS-symposium%20def.pdf
[1] https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/5-kilo-pfas-lozen-op-het-riool-dit-is-echt-absurd
[1] https://www.h2owaternetwerk.nl/h2o-actueel/nobelprijs-voor-poreuze-materialen-met-potentie-voor-toepassingen-in-de-watersector
