Az aszályok világszerte megtizedelték a búzatermést. 2007 óta nem volt ilyen alacsony a nyolc top gabonatermelő szereplő készlete. Kína birtokolja a tartalék felét. De elemzők szerint nem kell attól tartani, hogy megismétlődnek az 2008-as élelmiszerhiány okozta zavargások.
Az EU-ban az év során többször is csökkentették a várható termésmennyiségről szóló előrejelzéseket. Németországban 24 éve nem volt olyan kicsi a termés, mint most, ami annak köszönhető, hogy 1881 óta nem mért meleg hőmérsékletek uralkodtak náluk idén nyáron.
A világnak jó pár nagy búzatermelője van, ebből nyolcnál okozott károkat a vízhiány: Argentínában, Ausztráliában, Kanadában, Kazahsztánban, Ukrajnában, Oroszországban, és az USA-ban és az EU-ban (tagországait egy kalap alá veszik elemzők). Augusztusra Ausztráliát érte el az aszály. A déli féltekén csak októberben kezdik az aratást, de az ausztrál termés is csekély lesz. Ausztráliában 2008 óta először esik idén 20 tonna alá a termés, de még így is jóval több lesz, mint az akkori 13 millió tonna.
Ha minden igaz, a 2018-2019-es búzaszezon végeredményben rekordszintű termést fog hozni (várhatóan 273 millió tonnát), csakhogy átalakult az erőegyensúly: e mennyiségnek közel a fele (126,8 millió tonna) Kínában fog összpontosulni, állítja az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium. Tulajdonképpen már az aratások kezdete előtt is 46 százaléknál tartottak, erre jön rá majd néhány százalék. Összehasonlításképpen: Kínának öt évvel ezelőtt csak 54 millió tonnányi készlete volt.
Nem valószínű, hogy Kína a saját készleteiből akár egy grammnyit is külföldre exportálna. A globális agráriumra és az élelmiszeriparra nehezedő igényeket az növeli, hogy az ázsiai országokban nagy tömegek állnak át a nyugatias, hús- és búza-intenzív étrendre, míg korábban táplálkozásukban a rizs volt a központi elem. Kína egyébként jelenleg a világ gabonakészletének 16 százalékát fogyasztja el évente. A világ nyolc top gabonatermelője a globális készletnek mindössze 20 százalékával fog rendelkezni az aratás végére, ami jelentős visszaesés 2007-2008-as 33 százalékhoz képest.
A lecsökkent tartalék arra elég, hogy 26 napig lássa el az érintett térségek lakosságát. Jó hír viszont, hogy Észak-Afrikában bőségesebb lett a termés idén, mint tíz éve a kritikus helyzet kialakulásakor. Oroszországban már üléseztek az illetékesek az illetékes minisztériumban, de a hivatalos magyarázat szerint nem esett szó az exportilalom bevezetéséről. A Reuters hírügynökség felé ugyanakkor az értekezleten résztvevők kiszivárogtatták, hogy az állattenyésztők már panaszkodnak a takarmányárak emelkedéséről, ezért lehetséges, hogy a minisztérium közbelép és csökkenti az exportot, hogy belföldön ne nőjenek az árak.
Úgy tűnik, a nagy nyertes az USA lesz, míg az EU és a Fekete-tenger térségében elhelyezkedő szereplők kisebb szeletet fognak kiszelni a piaci tortából. Kanada és Argentína pozíciója is erősödni fog, mert náluk nem volt idén aszály.
További hírek a kategóriából
