A hét elején megkezdődött és egészen a következő hét végéig tart Madridban az ENSZ 25. Éghajlatváltozási Konferenciája. Az utolsó pillanatban megváltoztatott helyszín nem csak emiatt bír szimbolikus jelentőséggel: ha nem sikerül rábírni a tagországokat, hogy teljesítsék idevágó vállalásaikat, semmi sem állíthatja meg a századvégre a 3-4 fokos globális mértékű átlagos emelkedést.
Egy 3-4 °C-ot is meghaladó globális melegedés mértéke Magyarországon Tunéziáéhoz hasonló éghajlatot hozna, részben kiszáradó Balatonnal és elsivatagosodó Alfölddel - jósolja az eseményről a helyszínen tudósító Greenfo.
Egy ugyancsak a napokban publikált UNEP jelentés (Production Gap Report 2019) arra hívta fel a figyelmet, hogy „hatalmas szakadék tátong” a fosszilis energiahordozók (jelen és tervezett) kitermelése és a Párizsi Megállapodásban kitűzött kibocsátás-csökkentési célok között. A jelentés szerint 2030-ig az országok több mint kétszer annyi fosszilis tüzelőt terveznek kitermelni, mint ami konzisztens lenne a globális melegedés 1,5 °C-os korlátozásával a század végére. Mivel a kőszén, kőolaj és földgáz égetése az első számú felelős a légkörben halmozódó üvegházgázokért, ezért azok használatát minél előbb be kell szüntetni. António Guterres, ENSZ főtitkár is hangsúlyozta nyitóbeszédében, hogy ezeket az energiahordozókat „ott kell hagyni, ahol a helyük van – a föld alatt”.
„Egy rendkívül kritikus 12 hónapnak nézünk elébe, létfontosságú, hogy a nemzetek még ambiciózusabb klímavédelmi vállalásokat tegyenek – különös tekintettel a nagy kibocsátókra –, és a 2050-es karbonsemlegességet megcélozva kibocsátásaikat azonnal csökkenteni kezdjék.” – jelentette ki az ENSZ főtitkár. A globális kibocsátás 78%-át a G20 országok adják, de eddig még csak 5 G20-tag kötelezte el magát a nettó nulla kibocsátás ütemezésére. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt az éves globális szén-dioxid kibocsátás nagyjából egyharmadáért felelős, miközben a Föld népességének ketten együtt jelenleg csak a 11%-át adják. Mivel azonban az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a Párizsi Megállapodásból, ezért az EU és más fejlett országok szerepe különösen fontos: komoly vállalásokat kell tenniük, különben nem várható el, hogy a fejlődő országok is így tegyenek. A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez szerint „Ha Európa volt a kontinens, amely elindította az ipari forradalmat, Európának kell élen járnia a karbonsemlegesség felé való átmenetben.”