A légi közlekedés szennyezésének megállítását tűzte zászlajára a Pécs mellett működő magyar repülőgépgyártó vállalkozás, a MAGNUS Aircraft Zrt.Elektromos hajtású repülőgép fejlesztését, közös kutatási és fejlesztési projektek megvalósítását kezdték meg az Óbudai Egyetemmel közösen.
„A repülőgépek a sztratoszféra alsó határán repülnek, minden egyéb közlekedési formához képest körülbelül három-négyszeres légszennyező, illetve klímaváltozást előidéző hatást okoznak. Ugyanis ebben a magasságban nagyon csekély a függőleges irányú légáramlás, ezért az ott kibocsátott anyagok akár 50-200 évig is fennmaradhatnak ebben a régióban” – jelentette ki évekkel ezelőtt Horváth Zsolt környezetvédelmi mérnök, a Levegő Munkacsoport munkatársa.
Ahogy minden fosszilis tüzelőanyagot felhasználó gép, a repülőgép is a szén-dioxid és víz mellett más káros melléktermékeket is kibocsát. Ez különösen a repülőterek közvetlen közelében lehet számottevő, hiszen azok környezetében koncentráltan jelenik meg. Tényként megállapítható mindemellett, hogy ugyan a légi közlekedés utasszámavilágviszonylatban az összes közlekedés mindössze egy százalékát teszi ki, azonban a közlekedésben felhasznált össz-üzemanyag 10-15 százalékát égeti el. Kijelenthető, hogy a légi közlekedés energiafelhasználása meglehetősen pazarló.
Különféle gázonként vizsgálva azegy kilogrammra vetített károsanyag-kibocsátást, látható, hogy az hasonló a más közlekedési eszközökéhez. Ugyan a kén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb, ellenben a motor magas égési hőmérséklete miatt a nitrogénoxid-kibocsátás már jelentősnek mondható, hiszenezen a hőmérsékleten a levegő nitrogénje és oxigénje egyesül. A repülőgépekre jellemző még az illékony, el nem égett szénhidrogének, szilárd részecskék, valamint szén-monoxid kibocsátása is.
Összességében a repülőtér környéki légszennyezést egy forgalmas útéhoz célszerű hasonlítani, ugyanis a szennyezőanyagok azonosak, mindössze az a különbség, hogy a repülésnél koncentráltan, egy forrásból jön a szennyezés, nem pedig egy útvonal mellett terül el.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Közlekedési és Környezeti Jelentések Rendszerének (TERM) 2012. novemberben megjelent jelentése részletes összehasonlítást tartalmaz az európai közlekedés által a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyiségéről.
Egy külön részben olvasható értekezés a beszámolóban a repülőterek, illetve a légi közlekedés légszennyező hatásáról, de a mérések szerint ez a közlekedési mód nem terheli jelentősen azt a levegőt, amellyel az emberek, a városok, falvak lakói érintkeznek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a repülőterek sok esetben a lakott területektől távol épültek, és mérések bizonyítják, hogy a repülésből származó NOx (a legjellemzőbb repülésből származó légszennyező) legfeljebb 2,6 kilométer távolságig érzékelhető a levegőben. A repülés során kibocsátott szennyező anyagok 90 százaléka 3000 méteres magasság felett kerül a levegőbe, valamint nagy jelentősége van a repülőterek meteorológiai körülményeinek, leginkább a pillanatnyi szélsebességnek. Lényeges megjegyezni, hogy a szállópor-szennyezés (PM10) szempontjából jelentős kibocsátónak számít a légi közlekedés, de erre még nem létezik szabályozás annak ellenére, hogy bizonyítottan károsítja az egészséget.
A hosszú távú repülőutak nagyobb CO2-kibocsátással járnak, mint több tucat ország átlagemberének egész éves kibocsátása – írta a The Guardian elemzésében. A számokból kitűnik, hogy azoknak, akik megengedhetik maguknak a légi utazásokat, aránytalanul nagyobb a karbon-lábnyomuk, mint az egész évben a „földön járó”, szegényebb országok állampolgárainak. Becslések szerint a repülőjegyet váltók összesen 8,1 trillió kilométert utaztak 2019-ben, ami 300 százalékos növekedés 1990 óta. A német Atmosfair nonprofit szervezet számításai szerint egy London–New York oda-vissza út nagyjából 986kg CO2-kibocsátással jár utasonként. Összesen 56 olyan ország van a világon, ahol ennél kevesebb az emberek egész éves karbon-kibocsátása – az afrikai Burunditól a dél-amerikai Paraguay-ig. De még egy viszonylag rövid London–Róma retúr repülőút kibocsátása is 234kg CO2 utasonként, ami nagyobb kibocsátás, mint 17 ország lakóinak fejenkénti éves kibocsátása.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021. decemberi számában jelent meg teljes terjedelmében. A teljes cikk elolvasható digitálisan, a lapszámra való előfizetést követően: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760
További hírek a kategóriából
