Egyre nagyobb környezetvédelmi problémát jelentenek a kereskedelemben millió számra használt műanyag zacskók. A magyar kormány is hadat üzent ezek ellen, amikor szeptemberben beterjesztette a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását.
A javaslat legnagyobb vívmánya a bolti műanyagzacskó termékdíjának brutális, kilogrammonkénti 57 forintról 1900 forintra való emelése lett volna. Fazekas Sándor – mint a környezetvédelemért is felelős – földművelésügyi miniszter két hete még a javaslat előremutató volta és nagyszerűsége mellett érvelt egy parlamenti válaszban. Fazekas szavaiból kiderült, hogy a szigorítással egy uniós irányelvnek szeretne megfelelni Magyarország – eszerint 2020-ig minden tagállamnak állampolgáronként évi 90 darab alá kell csökkentenie a eladótéri műanyag zacskók felhasználását, majd 2025-re évi 40-nél több nem juthat egy polgárra. A 2016-os adatok szerint Magyarországon évente fejenként átlagosan 83 zacskót használunk kiflik, zöldségek csomagolására – amivel egyelőre teljesítjük az EU-irányelvet.
Még évekig velünk maradnak a zacskók
A parlament ma szavaz a termékdíjtörvényhez benyújtott módosító javaslatokról, amelyek viszont kivennék a törvényből a termékdíj emelését – így az továbbra is maradna 57 forintos. Az adóemelés visszavonása formálisan a törvényalkotási bizottság javaslataként került a Ház elé, ám az ilyen javaslatok mögött rendre a kormány áll. A bizottság indoklása szerint változóban vannak az uniós szabályok, ezért korai lenne a kormány által még két hete javasolt termékdíjemelés, mondván, az indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. Az emelést, illetve a kérdés újraszabályozását ezért a kormány felfüggeszti addig, amíg el nem fogadja az unió az új – a korábbinál egyébként vélhetően szigorúbb – környezetgazdálkodási szabályokat. Így még évekig maradhatnak a magyar boltokban a műanyag zacskók, illetve az eladóterekben a kis műanyag tasakok – még akkor is, ha azok a leginkább környezetszennyező (levegő hatására aprózódó) fajtából valók.
Lehet adómentesen kampányolni
Várhatóan maradnak viszont a reklám céljára használt nyomdai papírokra kivetett adómérték i, így az továbbra is a jelenlegi 85 forinttal adózik. A kormány eredeti javaslata szerint 2018-tól 114 forintos kilogrammonkénti termékdíj terhelné azon papírokat, amelyeket reklámkiadványok nyomtatására használnak – ám ezt az emelést sem szavazta meg a paralment.
A módosítás elfogadása esetén azonban nem mindenkinek kell fizetni a környezetszennyezésért: a jövőben, ha a reklámújságot nem cég, hanem közhasznú szervezet, állami (kormány) vagy önkormányzati szerv alapfeladata ellátása körében adja ki, akkor nem kell fizetnie egyáltalán termékdíjat. A kormány javaslata bennmaradt a módosítás szövegében, azt nem gyomlálták ki a képviselők. Ez jó hír az állami, önkormányzati szerveknek a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások előtt, hiszen az általuk kiadott tájékoztató kiadványokra nemhogy nem kell majd termékdíjat fizetni – már ha így fogadja el a parlament a törvénymódosítást.
Forrás: Zoom.hu | Kép: Fortune
A javaslat legnagyobb vívmánya a bolti műanyagzacskó termékdíjának brutális, kilogrammonkénti 57 forintról 1900 forintra való emelése lett volna. Fazekas Sándor – mint a környezetvédelemért is felelős – földművelésügyi miniszter két hete még a javaslat előremutató volta és nagyszerűsége mellett érvelt egy parlamenti válaszban. Fazekas szavaiból kiderült, hogy a szigorítással egy uniós irányelvnek szeretne megfelelni Magyarország – eszerint 2020-ig minden tagállamnak állampolgáronként évi 90 darab alá kell csökkentenie a eladótéri műanyag zacskók felhasználását, majd 2025-re évi 40-nél több nem juthat egy polgárra. A 2016-os adatok szerint Magyarországon évente fejenként átlagosan 83 zacskót használunk kiflik, zöldségek csomagolására – amivel egyelőre teljesítjük az EU-irányelvet.
Még évekig velünk maradnak a zacskók
A parlament ma szavaz a termékdíjtörvényhez benyújtott módosító javaslatokról, amelyek viszont kivennék a törvényből a termékdíj emelését – így az továbbra is maradna 57 forintos. Az adóemelés visszavonása formálisan a törvényalkotási bizottság javaslataként került a Ház elé, ám az ilyen javaslatok mögött rendre a kormány áll. A bizottság indoklása szerint változóban vannak az uniós szabályok, ezért korai lenne a kormány által még két hete javasolt termékdíjemelés, mondván, az indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. Az emelést, illetve a kérdés újraszabályozását ezért a kormány felfüggeszti addig, amíg el nem fogadja az unió az új – a korábbinál egyébként vélhetően szigorúbb – környezetgazdálkodási szabályokat. Így még évekig maradhatnak a magyar boltokban a műanyag zacskók, illetve az eladóterekben a kis műanyag tasakok – még akkor is, ha azok a leginkább környezetszennyező (levegő hatására aprózódó) fajtából valók.
Lehet adómentesen kampányolni
Várhatóan maradnak viszont a reklám céljára használt nyomdai papírokra kivetett adómérték i, így az továbbra is a jelenlegi 85 forinttal adózik. A kormány eredeti javaslata szerint 2018-tól 114 forintos kilogrammonkénti termékdíj terhelné azon papírokat, amelyeket reklámkiadványok nyomtatására használnak – ám ezt az emelést sem szavazta meg a paralment.
A módosítás elfogadása esetén azonban nem mindenkinek kell fizetni a környezetszennyezésért: a jövőben, ha a reklámújságot nem cég, hanem közhasznú szervezet, állami (kormány) vagy önkormányzati szerv alapfeladata ellátása körében adja ki, akkor nem kell fizetnie egyáltalán termékdíjat. A kormány javaslata bennmaradt a módosítás szövegében, azt nem gyomlálták ki a képviselők. Ez jó hír az állami, önkormányzati szerveknek a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások előtt, hiszen az általuk kiadott tájékoztató kiadványokra nemhogy nem kell majd termékdíjat fizetni – már ha így fogadja el a parlament a törvénymódosítást.