A CO2-kibocsátás negatív következményeiről, a légszennyezettség kedvezőtlen hatásairól, s ezen tényezőknek a klímaváltozásban játszott szerepéről szinte már mindenki hallott. De mi a helyzet a sokkal magasabb felmelegedési potenciállal bíró fluoridtartalmú gázokkal, amelyek – igaz, még láthatatlanabbul, de a körülöttünk lévő ipari-szolgáltatási környezet révén mégis – legalább ennyire részesei az életünknek? Erről kérdeztük a téma egyik szakértőjét, a problémára innovatív megoldásokkal szolgáló Schneider Electric termékmenedzserét, Géczy Áront.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint az általuk vizsgáltak közül az SF6(kén-hexafluorid) a legerősebben üvegházhatású gáz, globális felmelegedési potenciálja100 éves időtartamot tekintve 23.900-szerese a CO2-gázénak. Ezt a megdöbbentő adatot a szakember még ki is egészíti: a jelenleg is létező szabályozás ellenére most is kb. 9000 tonna SF6 gáz kerül ki a levegőbe éves szinten.
-Mit kell tudnunk alapvetően a SF6-ról, hol és miként használják?
-Az SF6 gázt az energia-elosztásban elsősorban két feladatra használhatják: a berendezés általános szigetelésére, valamint a kapcsolásoknál keletkező-villamos ív oltására. Maga a gáz egyébként jelentősen csak a berendezések szétbontásakor kerülne ki a légkörbe, ezért kizárólag speciális jogosultsággal és szakértelemmel bíró vállalkozások végezhetik el ezt a feladatot és a gázok azonnali újrahasznosítását.
-A kevés információ ellenére mit tehetnek jelenleg a vállalatok, ha ilyen gázt tartalmazó berendezéseket működtetnek?
- Első lépésben különösen fontos a problémaismertetése és az edukáció, azaz magát a jelenséget szükséges megismertetni a piaccal. Hozzátenném, ezzel a technológiai alkalmazással a hétköznapi ember szinte sosem találkozik kézzelfoghatóan, így érthetően igen kevesen tudnak róla. A felhasználó terület, a közép- és nagyfeszültségű energiaelosztás működése szintén nem ismert a közvélemény előtt. Alapjában számos jelenlegi otthoni hűtő- és fűtőberendezésünk is hasonló fluoridtartalmú gázzal működik.
-Egyelőre nincs kötelezvény a cégek számára a problémás készülékek lecserélésére, a karbon-lábnyomuk csökkentését vállaló multinacionális vállalatok-számára azonban ez jó lehetőség arra, hogy közelebb kerüljenek a klímaváltozás hatásait mérséklő vállalásaik eléréséhez. A gyártók pedig többféle alternatív megoldással próbálkoznak: a biztonságos és hatékony ívoltásra egy másik alkalmas gázt keresnek, miközben igyekeznek megtartani a berendezések méretét, kompaktságát is.
-Várható-e változás a szabályozás terén?
-A jogi környezet nem egyszerű: egyelőre egy 2014-es Európai Uniós rendelet korlátozza a fluoridtartalmú gázok alkalmazását, azaz például már nem tölthetnek fel ilyen anyagokkal teniszlabdákat és a többrétegű ablakok szigetelése sem oldható meg így. Ám a rendeletből a megalkotáskor – deklaráltan szándékosan –kimaradt az energiaelosztás területe. Tavaly hosszas vizsgálódás után-az Európai Unió elkezdte felülbírálni a rendeletet, s előreláthatóan 2022 közepére születhet meg a konkrét szabályozás. A gyártói visszajelzések szerint legkésőbb 2025-től állhat majd rendelkezésre egy alternatív technológia, és csak utána lehet elkezdeni a jelenlegi műszaki megoldások kivezetését, az SF6 használatának korlátozását.
-Önök a Schneider Electricnél milyen megoldást alkalmaznak?
-Tisztított, sűrített levegőt használunk, s ezt a magas nyomású környezeti levegőt töltjük a berendezésekbe. E mellé egy újfajta kapcsolótechnológiát is alkalmazunk, a saját fejlesztésű, szabadalmaztatott megoldásunkat. Ezek a sönt-vákuum kapcsolók a sűrített levegővel együtt hozzák azokat a fizikai tulajdonságokat, amelyekkel a már megszokott kialakítású berendezésekkel egyenértékű, vagy sok tekintetben még korszerűbb megoldást tudunk nyújtani ügyfeleinknek. Ezzel teljesen karbonsemlegesen üzemeltethetjük a középfeszültségű energia-elosztó rendszereket. Azért is különösen fontos ezzel foglalkozni, mert az-energiaigény exponenciálisan nő, valamint ezzel egy időben egyre inkább mozdulunk a decentralizált energiaelosztás felé, egyre több kiserőmű, szél- vagy naperőmű jelenik meg körülöttünk. A kapcsoló-berendezések számának növekedésével maga a villamos hálózat válik egyre szerteágazóbbá és komplexebbé. Ha pedig nem teszünk lépéseket, az említett 9000 tonna SF6-kibocsátás csak növekedni fog. Azért is nagyon jó, hogy tiszta környezeti levegős technológiára állunk át, mert egyrészt a levegő teljesen karbonsemleges, másrészt garantáltan nem fog vonatkozni rá semmiféle szabályozás vagy korlátozás a jövőben.