Az Ökoindustria egyik érdekes előadásán az egyik hazai nemzeti park szakérője hangsúlyozta előadásában: egyedül az ő intézményük évi 100 millió forintot kénytelen költeni az invazív fajok irtására és a látogatók által ott hagyott erdei hulladék eltakarítására. Mi most egy olyan növényt veszünk górcső alá, amely nem csak kiszorítja az őshonos fajokat, a betonon is áttörő gyökérzete révén rombolja az épített környezetet, zöldhulladékként elhelyezve pedig megállíthatatlanul átveszi az uralmat az erdőkben is.
Hallott már a japán keserűfűről? Ha nem, a következő években biztosan hallani fog: a bambusznál is szaporább gyom ugyanis már most is sok gondot okoz országszerte a kertészkedőknek, termelőknek, de még az építkezőknek is. Utóbbi talán furcsa lehet, de tény: angolszász területen már hitelt sem lehet felvenni olyan épületre, amelynek környezetében ott burjánzik ez az invazív faj, és az angol hivatalos szervek térképen követik a faj terjedését, és az ingatlanbiztosításokhoz lehet kiegészítő japánkeserűfű-kár kiegészítést vásárolni. Nálunk szakirodalmat sem igen találnak az érintettek magyarul.
Juhász Szilvia Székesfehérváron vett egy telket még 2005-ben, majd pár évre külföldre ment, s visszatérve, az építkezés tervezésekor szembesült vele, mennyi keserűfű nő az ingatlanon. Több éve hadakozik a növénnyel, sokféle módszert kipróbált – sem az égetés, sem a kaszálás, sem a lelegeltetés, sem a felásás nem bizonyult eredményesnek –, majd alapított egy Facebook-csoportot, ahol az érintettek országszerte meg tudják beszélni egymással az idevágó tapasztalataikat. Az agilis fiatal nő emellett számos szervezetet és szakembert felkeresett, hogy minél több információt be tudjanak gyűjteni a japán keserűfűvel szembeni védekezésért.
– Rendkívül káros és invazív növény, ami a legkisebb gyökér-maradványból is újra agresszíven elszaporodik – sorolja Szilvia –, minden más növényzetet kiszorít, ingatlanokban, utakban, hidakban, természetben felmérhetetlen károkat okoz. A növény 2/3-a a gyökérzetből áll, kiirtása szinte lehetetlen – és a legtöbb magyar még sosem hallott róla, pedig már a kertjeinkben nő.
– Kihúzni nem lehet, vastag, üreges a belseje, hosszú a gyökérzete – summázza esetüket egy panaszos. – Írtunk már a jegyzőnek, kértünk birtokvédelmet, beszéltem igazságügyi szakértővel is. Felszedjük a geotextilt a kertészünkkel, és elkezdjük töményen glifozáttal kezelni, de a szomszédos telken egy kb. 20x6 méteres táblában burjánzik, így amíg ott nincs megoldás, nálunk sem várható végleges. Idegőrlő és hosszú folyamat elé nézünk, ami akár két-három évig is eltarthat.
A csoportban összegyűjtött esettanulmányok mellett – a legtöbb gyomirtó sajnos szintén hatástalan a gyommal szemben – a kezdeményezők igyekeznek minél több ember figyelmét felhívni a jelenségre, a negatív hatások ugyanis nemcsak környezetvédelmi jellegűek lehetnek, hanem gazdaságiak is. A jelenség terjedésével ugyanis lehet attól tartani, hogy hamarosan idehaza is meggyűlik a baja az ingatlana értékesítésével annak, akinek a telkén felüti a fejét ez a gyomnövény. Ugyan mi még messzemenőleg nem tartunk ott, mint a kertészeti hagyományokat nagyon komolyan vevő angolok, akik kártérítésre is jogosultak lehetnek, ha a telekszomszédjuk hanyagságának következtében az ingatlanjaikat megfertőzi a keserűfű. És addig sem kellene eljutni idehaza, mondja Szilvia, hogy az angol szabályozáshoz hasonlóan kétmillió forintos bírsággal sújtsák a keserűfűvel teli telkek tulajdonosait.
Hasznos honlapok: https://www.facebook.com/groups/761138711217840
http://www.fadoktor.hu/invaziv.html?fbclid=IwAR1hd4vTh_SRH46QQ2zLaSjc_QlEsfqmC1mu-yDHQVF0xYEzSDwSNVTSAX0
(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021 júniusi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
