Az ENSZ adatai szerint a világon megtermelt élelmiszerek egyharmada – mintegy 1,3 milliárd tonna – válik hulladékká minden egyes évben. Ez a megrázó statisztika, sajnos, Magyarországra is igaz. Hazánkban évente mintegy 847 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek döntő többsége közvetlenül a háztartásokban halmozódik fel. Egy átlagos magyar állampolgár évente nagyjából 61 kilogramm élelmiszert dob a szemétbe. A szakértői elemzésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy ennek a mennyiségnek a harmada egy kis odafigyeléssel, tudatosabb tárolással és jobb tervezéssel hiánytalanul megmenthető lenne, írja a Magro.

Amikor egy megromlott zöldség vagy egy megmaradt ételadag a kukába kerül, nem csupán az adott terméket veszítjük el. Az élelmiszer-pazarlással párhuzamosan elpazaroljuk mindazt a vizet, energiát, üzemanyagot és fizikai munkát is, amelyet a gazdálkodók a szántóföldektől a feldolgozáson át az alapanyagok előállítására fordítottak. A fenntartható élelmiszergazdaság alapja éppen ezért a termeléstől a fogyasztásig terjedő felelősségteljes szemlélet.

Amikor az étel a kukába kerül, nemcsak magát az ételt dobjuk ki, hanem minden olyan erőforrást is (előállítás költsége, szállítás, tároláshoz szükséges energia, csomagolás stb.), ami a kamráig, hűtőig való eljuttatáshoz kellett, írja a GS1 portál.

Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (pl.: tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 48-49%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne.