Dublintól Münchenig, köztük belga, német, cseh, magyar és litván települések – összehangolt kampányban követelik az Európai Uniótól a cigarettaszűrők teljes körű betiltását, írja a Politico. Az önkormányzatok álláspontja szerint a közterületeket tömegesen elborító csikkek nem pusztán esztétikai problémát jelentenek, hanem súlyos mikroműanyag- és vegyianyag-szennyezést okoznak, miközben hatalmas pénzügyi és logisztikai terhet rónak a városi köztisztasági rendszerekre. Anas Ben Abdelmoumen, Brüsszel köztisztaságért felelős tanácsnoka rámutatott: a belga főváros utcai szemetének megdöbbentő, 30%-os hányadát a eldobott cigarettacsikkek teszik ki, Hágában pedig Isabelle Broeders alpolgármester szerint évi mintegy 2 millió euróba kerül csupán a csikkek eltakarítása.
A kezdeményezés stratégiai időpontban érkezett, mivel az Európai Bizottság két olyan meghatározó jogszabály felülvizsgálatát készíti elő, amelyek közvetlen jogalapot teremthetnek a szűrők kivezetésére:
-
Dohánytermék-irányelv (TPD) felülvizsgálata: A kampányolók elsődleges célja, hogy ebben a keretrendszerben – alapanyagtól függetlenül – teljesen betiltsák a cigarettaszűrők alkalmazását.
-
Egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUPD) revíziója: Amennyiben a dohányipari szabályozásban nem születik teljes tilalom, a SUPD szigorítása második lépcsőben kivonhatja a forgalomból a szűrőkben található műanyagot.
A városi koalíció és a kampányt vezető holland Fair Resource Foundation szakmai érvelését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása is alátámasztja, miszerint a cigarettaszűrők nem nyújtanak valós egészségügyi védelmet. Karl Beerenfenger kampányvezető a modern történelem egyik legnagyobb fogyasztói megtévesztésének nevezte a szűrőt, hangsúlyozva, hogy az egyszerre mérgező környezetszennyező és hamis biztonságérzetet keltő termék. A dohányipari szereplők – köztük a British American Tobacco uniós szabályozási stratégiai vezetője, Nathan Jones – ezzel szemben azzal érvelnek, hogy bár biztonságos cigaretta nem létezik, egyes vizsgálatok szerint a szűrők mérséklik bizonyos toxikus anyagok belégzését, és jelenleg nincs ipari léptékben skálázható, életképes alternatívájuk az uniós emissziós határértékek teljesítésére.
A hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság szempontjából a vita kulcskérdése a szűrők alapanyaga. A piacon lévő cigarettaszűrők túlnyomó többsége cellulóz-acetátból készül – ez egy növényi alapú, kémiailag módosított polimer, amely a természetben rendkívül lassan bomlik le, mikroműanyag-szálakra esik szét, és kioldódnak belőle a dohányfüstből megkötött nehézfémek és rákkeltő vegyületek. Miközben a gyártók lobbitevékenysége arra irányul, hogy a cellulóz-acetátot biológiailag lebomló, fenntartható anyagként ismerjék el és mentesítsék a SUP-irányelv szigorításai alól, a városok – élükön Hágával – határozottan elutasítják az anyagcserét: álláspontjuk szerint a biológiailag lebomló alternatívák sem oldanák meg a közterületi szemetelést és a toxikus anyagok talajba jutását, ezért kizárólag a szűrők teljes tilalma hozhat érdemi környezeti és költségvetési megtakarítást.