A tenger felszínén úszó sárga, gerincoszlop-szerű Waveline Magnet a vízfelszín mozgását hasznosítva termelhet elektromos energiát, fejlesztői pedig abban bíznak, hogy a technológia egyszer olcsó és nagy teljesítményű megújuló energiaforrássá válhat, írja az Unique Magazin, a SWEL-re hivatkozva.
A szél- és napenergia ma már a megújuló energiatermelés meghatározó szereplői. Az óceánok hullámzása azonban szintén hatalmas mennyiségű energiát hordoz, amelynek hasznosítása jóval kevésbé elterjedt. Ráadásul a hullámok szinte folyamatosan mozgásban vannak. A szél energiája átadódik a víznek, a kialakuló hullámok pedig akár nagy távolságokra is elszállíthatják azt.
A probléma éppen a tenger kiszámíthatatlanságában rejlik. A hullámok magassága, sebessége és gyakorisága folyamatosan változik. Egy berendezés, amely nyugodtabb körülmények között jól működik, viharos tengeren már komoly terhelésnek lehet kitéve. A sós víz korróziót okozhat, a karbantartás költséges, a szélsőséges időjárás pedig a legmasszívabb szerkezeteket is próbára teszi. A hullámenergia ezért évtizedek óta nagy ígéret, de a széles körű, gazdaságos hasznosítása továbbra is mérnöki kihívás.
A Waveline Magnetet a brit és ciprusi Sea Wave Energy Ltd., röviden SWEL fejlesztette ki – a szerkezet különlegessége, hogy nem megállítani vagy megtörni próbálja a hullámokat, hanem együtt mozog velük, és közben hasznosítja az energiájukat.
Kialakításának lényege, hogy a szerkezet követni tudja a hullámok alakját. Amikor egy hullám áthalad alatta, az egyes úszóelemek eltérő időpontokban emelkednek meg és süllyednek vissza. Az egymáshoz viszonyított mozgásukat mechanikus kapcsolatok továbbítják az energiát hasznosító rendszerhez. Így a hullámok mozgási energiája előbb mechanikai energiává, majd megfelelő átalakítással elektromos energiává válhat.
A fejlesztők szerint ennek az egyik nagy előnye, hogy a berendezés együtt mozog a vízzel, ezért kisebb terhelés érheti, mint a hullámoknak mereven ellenálló szerkezeteket. A moduláris felépítés ráadásul lehetővé teheti, hogy a rendszert különböző méretűre építsék, a helyi tengeri viszonyokhoz igazítva.
A fejlesztés mögött már valós prototípusok és tesztek állnak, de a nagy teljesítményről és rendkívül olcsó energiáról szóló ígéretek még bizonyításra várnak. A Waveline Magnet fejlesztése 2006-ban kezdődött, és azóta több változatát vizsgálták laboratóriumi hullámmedencékben és tengeri körülmények között. 2016-ban egy 56 méter hosszú, három méter széles prototípust telepítettek a ciprusi Lárnaka közelében. A berendezés három hónapon át működött a tengeren, és a vállalat adatai alapján körülbelül félméteres hullámzás mellett négy kilowatt teljesítményt ért el.
Egy későbbi, 32 méteres modell 2020-ban a franciaországi Nantes hullámmedencéjében is átesett vizsgálatokon. Ennél körülbelül 1,4 kilowattos csúcsteljesítményről számoltak be.
Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy az alapelv működőképes, és a hullámok mozgásából valóban nyerhető hasznosítható energia. A több száz méteres, kereskedelmi célú rendszerek megvalósítása azonban már egészen más léptékű feladat. Ha a technológia kereskedelmi méretekben is beválik, a hullámenergia hasznosítása új lehetőségeket nyithat.
A tengeren termelt elektromos energiát a part menti települések ellátására, tengeri létesítmények működtetésére vagy akár tengervíz-sótalanító rendszerek energiaigényének fedezésére is fel lehetne használni. A következő nagy kérdés az, hogy a szerkezet hosszú éveken át is megbízhatóan működhet-e az óceánon, és képes lesz-e gazdaságosan áramot termelni.
