Az élővilág sokszínűségének megőrzésére hívták fel a figyelmet az illetékesek a közelmúltban, a vadvilág napjához kapcsolódóan.

Fontos, hogy minden évben ezen a napon felhívjuk a figyelmet az élővilág sokszínűségére, sérülékenységére, valamint a kereskedelemre, mint az egyik legfontosabb veszélyeztető tényezőre – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a vadvilág napja alkalmából a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

Balczó Bertalan elmondta: mintegy egymillió fajt veszélyeztet kihalás. A vadon élő növény- és állatfajok, az ezekből készült termékek nemzetközi kereskedelmének világpiaci forgalma meghaladja a 160 milliárd dollárt, az érintett egyedek száma pedig több százmillióra tehető. A helyettes államtitkár beszédében kiemelte az állatkertek természetvédelmi szerepvállalását is.

A vadvilág napja idei kiemelt témája a biodiverzitás, az azt fenyegető különféle veszélyek, illetve az, hogy mit tehet az emberiség a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A vadvilág napja azért lett március 3., mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt, a CITES-t.

„Az élővilág számára komoly kihívást jelent az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, az inváziós fajok elterjedése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Balczó Bertalan megemlítette, hogy az illegális állat- és növénykereskedelem visszaszorításában Magyarországnak is fontos szerepe van, hiszen nemzetközi csempészútvonalak haladnak át az országon, másrészt jó néhány magyarországi faj is veszélyben van.

Októberben lesz a biológiai sokféleség egyezmény 196 tagországának döntéshozó ülése, ahol a kormányok elfogadják a biodiverzitás védelmének 2020 utáni évtizedre vonatkozó globális stratégiáját. Az Európai Bizottság is hamarosan megjelenteti a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégiát. „Ezek figyelembevételével kell elkészítenünk Magyarország 2030-ig terjedő nemzeti biodiverzitási stratégiáját” – mondta.

Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója és főállatorvosa kiemelte, hogy több évtizede együttműködnek a hatóságokkal a természetvédelem ügyében. Az állatkert területén két mentőközpont működik. Az egyik karanténként funkciónál, illetve oda kerülnek a CITES-egyezmény végrehajtása során lefoglalt állatok. A másik mentett védett állatokat fogad be. Tavaly 2201 sérült egyed került be a központokba, köztük sünök, mókusok, madarak. Fontos a zárt téri tenyészprogram, amelyben 2007-2008-ban a világon elsőként Magyarországon születtek szélesszájú orrszarvúk mesterséges megtermékenyítés eredményeként – mondta az igazgató.