A papír nagy része is könnyen lebomlik, így szintén jelentős metánforrásnak számít. Ahhoz képest, hogy 2014 óta már minden budapesti háztartásban lehet szelektíven gyűjteni, a fővárosban a papír mintegy harmada még mindig a vegyes kukákba kerül, és így annak mintegy 6-7 százalékát alkotja. Ebben a nemtörődömség mellett feltehetően az is szerepet játszik, hogy az emberek jelentős része a vegyes szemétbe dob olyan papírhulladékot – például nem túl piszkos szalvétát, papírtörlőt, pizzásdobozt – ami a szelektív kukába is mehetne. Persze a szalvéták, papírtörlők mennyiségét úgy is csökkenthetjük, ha helyettük textilt vagy szivacsot használunk.
De vajon miért ilyen magas még mindig a kommunális hulladékgyűjtőkbe kerülő papírhulladék a magyar fővárosban?
A 2023-ban készült Budapesti Környezeti Állapotértékelésben azt találjuk, hogy Budapesten az elmúlt években átlagosan 1,8 millió tonna hulladék keletkezett. A nem veszélyes hulladékmennyiség 60%-a – évenként nagy ingadozással, de –építési-bontási hulladék, a fennmaradó rész minden további hulladékcsoportot tartalmaz, így a lakosságtól gyűjtött szilárd hulladékot is. A veszélyes hulladékok mennyisége az
elmúlt években átlagosan 80-90 ezer tonna között alakult. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont fővárosi lakások aránya közel 100%.
A 2003 óta megvalósuló lakossági szelektív (elkülönített) hulladékgyűjtés eleinte a szelektív gyűjtőszigeteken és hulladékudvarokon történ, ezt fokozatosan kiegészítette a házhoz menő gyűjtési rendszer, 2014 végére elérve a 100%-os területi lefedettséget. Az összes mennyiség 38%-át a zöldhulladék adta 2022-ben, majd mennyiség szerint csökkenő sorrendben a papírhulladék (31%), a műanyag- (18%), az üveg- (6%), fém- (4%), majd az építési-bontási és egyéb hasznosítható hulladékok (2-2%) következnek. Az elektronikai és veszélyes hulladékok szelektíven gyűjtött aránya összesen kb. 0,5%-ot tett ki. Az elmúlt években a gyűjtés mértéke egyik hulladék frakció tekintetében sem növekedett érdemben: a műanyag, az építési-bontási és a veszélyes hulladékok aránya kis mértékben növekedett, de utóbbiak még mindig
elmaradnak a 2019-ben begyűjtött mennyiségektől. A többi frakció esetében 10%-on belüli csökkenés volt mérhető.
A további adatok és a miértekre adható válaszok ITT olvashatóak.
