Az elmúlt évek Hollandiában is rohamos fejlődést hoztak a háztetőkre szerelt napelemek piacán. A termelt villamos energia 2023-ban már 17%-ban a napelemeknek volt köszönhető. Ez összesen 23,9 gigawatt teljesítményt jelent csaknem hárommillió telepített rendszerrel, amiből a legkisebbek, mintegy 2,5 milliós nagyságrendben (teljesítményben számolva 42%-ban) lakóházakon találhatók.[1]
A legutóbbi években az értékes termőterületeken létesített napelem parkokat sok kritika érte, így a kormány az „okos funkciókombinációk” felé terelte a napelem-beruházásokat, mint például parkolók vagy gyümölcsösök fölé, de elsősorban háztetőkre telepítve. A tetőszerkezetek átalakítására külön támogatási rendszert biztosítottak, így mára már az épülettulajdonosok és a bérlők ellentétes érdekei, valamint a biztosítótársaságok ellenállása is elcsitulni látszanak.[2]
Pedig a lakóházakon telepített napelemek tűzbiztonsági kockázata és a tűzesetek utáni romeltakarítás sem kedvezett a technológia népszerűségének. A híresztelésekkel ellentétben az egyre gyakoribb napelem tüzeket elenyésző arányban okozzák a napelemek. A növekedésnek pusztán a fotovoltaikus technológia nagyarányú elterjedése az oka. Erre mutat rá a Holland Közbiztonsági Intézet (NIPV) vizsgálata is az elmúlt évek fejleményei kapcsán.[3]
Három-négy évvel ezelőtt olyan nagyszabású, tárolóépületeket érintő tűzesetek történtek, melyek óriási hő- és füstfejlődéssel jártak, és az épülettel együtt a napelem rendszer is megsemmisült (Rutten 2020 július 28., ’t Veld 2020 július 30., Hazerswoude 2021 február 21. stb.[4]). Az apróra tört napelem-darabkák több kilométeres távolságban terjedtek szét a legelőkön és a termőterületeken, ezzel veszélyeztetve az állatok egészségét és az élelmiszerbiztonságot. A tűz után az érintett mezőgazdasági területeket volt, hogy gyalog kellett átfésülni, ahol jobb híján kézzel szedték össze az éles napelem-cserepeket.
A képviselőház még 2020-banelkezdett foglalkozni a napelemeket érintő tűzesetekkel. Ennek hatására aHolland Állami Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) először a napelemek összetételét és a keletkező füst káros hatását, valamint stratégiai program keretében a napelemek lehető legbiztonságosabb telepítését kezdte el vizsgálni. Ez magában foglalta az összeszerelést és a napelemek összetételét is.[5]
A Holland Közbiztonsági Intézet vizsgálatról szóló jelentésében a napelemek típusait is kielemezték. A legutóbbi években döntő többségben a szilíciumból előállított kristályos napelemek terjedtek el. Mindössze 5%-ot tesz ki a vékonyrétegű fajták aránya. A kristályos napelemek között 62%-ban a kék színű, polikristályos, míg 33% a fekete monokristály típus. A polikristályos változat szórt fényben, felhős időjárás mellett jobban teljesít, és összességében hajlékonyabb is. Azonban a vékonyrétegűek részaránya egyre nő, így az ebben alkalmazott anyagokat, a kadmium-telluridot és más indium-tartalmú technológiákat sem lehet elhanyagolni, ha a tűzesetekben felszabadult szennyezőanyagok kerülnek terítékre.
Az égés során a napelemek üveg összetevői nem égnek el, hanem megolvadnak, beborítva a nehézfémeket, ami a kioldódásukat is akadályozza. A polimer összetevő azonban elég, melynek szén-monoxid és szén-dioxid az égésterméke. Ebben nem különböznek a többi anyagtól, melyek az égés során semmisülnek meg.
A napelemtüzek füstje nemcsak a szokásos égéstermékek kémiai természeténél fogva káros, ugyanis velük együtt terjednek a könnyű és éles szilikon lemezkék is. Ha ezek akár több kilométeres távolságban a depozícióval a legelőterületekre jutnak, akkor a szilánkok a szarvasmarhák gyomrában gyulladást okozhatnak. Ez a betegség már korábbról is ismert. Az után szokott bekövetkezni, ha a tehenek drót- vagy szögdarabokat nyelnek le.
Egy épület leégése során a napelemek részaránya alacsony, és az el nem égő részei csak nagyon kis százalékban tartalmaznak káros anyagokat. Ilyenek a nehézfémek, különösen az ólom, vagy a policiklusos aromás szénhidrogének, melyek a műanyag égéséből származnak. A széttöredezett napelem darabkákon ezek is megtalálhatók, ami fokozza egészségkárosító hatásukat.[6] Az említett legelőkön túl a játszóterekre és a kukorica- vagy káposztaföldekre jelenthetnek még veszélyt.
Az ilyen jellegű tüzek gyakorisága azonban nem nagy. 2018 és 2023 első fele között a Holland Közbiztonsági Intézet 240 épületet érintő tűzesetet regisztrált, ebből 33 esetben kerültek napelem szilánkok a környezetbe. A nagy hőfejlődéssel járó csarnok- vagy istállótüzek esetén kerültek ezek a cserepek nagyobb, akár 10 kilométeres távolságnál is messzebbre. A vizsgált esetekből 5 volt napelemes lakóépület, de ezeknél jóval kisebb távolsággal kell számolni.[7]
A biztosítótársaságok kezdeményezésére a romeltakarítás költségeinek és felelőseinek megállapítása céljából új protokollt kellett kidolgozni. Ehhez az azbeszttel érintett épülettüzek során korábban szerzett tapasztalatokat vették alapul. A felelősség megállapítását nemcsak az nehezíti, hogy az épület- és a napelemrendszer tulajdonosa nem feltétlenül azonos. A depozícióval további állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdések is felmerülnek, ráadásul az érintett gazdáknak a szennyezett termény eladhatatlanságából és a tűz miatt kiesett elektromos áramtermelésből is kára származik.
Az azbesztprotokoll megközelítése elsősorban abban tér el a napelem tűzesetekétől, hogy a tűzzel kiszabadult veszélyes azbesztszálak szemmel nem láthatók. Már a tűzeset előtti állapot felmérése is nehezebb, hiszen az üreges falak és oszlopok belsejébe épített azbeszt nincs szem előtt. Ugyanakkor a kiszabadult nagyobb azbesztdarabok szintén veszélyesek, hiszen szekunder szennyező források (szétaprózódásra hajlamosak).Ezért ugyanúgy érintettek a szennyezett terület feltakarításában, mint a napelem szilánkok.
A tűzzel terjedő azbesztszálak terjedésének modellezése és a modellek helyességének helyszíni inspekciója is hasonló a napelem tüzek esetén. Mivel az azbeszt az egészségkárosító hatását belélegzés és nem a táplálkozás útján fejti ki, ezért ott sokkal szigorúbban kell a szennyeződés kiterjedését vizsgálni. A szennyezés megállapítása például olyan érzékeny épületek beltéri vizsgálatára is kiterjed, ahol épp nyitva volt az ablak a kritikus időszakban.[8]
A szétrobbant napelem darabokkal borított területet elsősorban vizuális inspekcióval határolják le. A hópelyhek viselkedését követő vékony azbesztcement forgácshoz hasonlóan viselkednek a levegőben a napelem fólia darabok is. Ezek pihesúlyukhoz képest nagy felületűek, így a levegő örvényeivel felszállingóznak a háztetőkre, ereszcsatornákra. Mozgásuk tehát nemcsak a hagyományos terjedésmodellel írható le, és a szennyezett terület lehatárolásához ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. Ha robbanás is történik, arra a lökéshullámok miatt egyik modell sem alkalmazható. Ilyenkor a légifelvételek segítenek az érintett terület kontúrjainak megállapításában.4
A lehatárolás után jön a szennyezett terület feltakarítása. Ezt a legelső napelemes tűzesetekben erre specializálódott azbesztmentesítő cégek végezték el, míg máskor speciális porszívókkal tisztították meg a terepet, vagy fűnyíróval távolították el a szennyezett növényzetet.[9]
A zöldenergia-termelés minden fajtája környezetbiztonsági kérdéseket vet fel, a tárolástól kezdve az új energiahordozók szállításáig, mint például a mérgező ammónia vagy a robbanékony hidrogén-gáz.
A következő tűzbiztonsági dilemma minden bizonnyal a házi napelem tárolás lesz. A holland kormány 2027-től szünteti meg a napelemekkel kapcsolatos szaldó elszámolást. A Holland Solar ágazati szervezet máris új ösztönzőkre szólította fel a kormányt, hogy a napelemek további térhódítása töretlen maradjon. A pénzügyi támogatásokat elsősorban az elektromos- és hőenergia otthoni tárolására irányulnának. Ilyenek az otthoni akkumulátorok, a napkollektoros melegvíz-ellátás vagy a hőszivattyús rendszer puffertartállyal kombinálva.
A TNO és a TU Delft vizsgálata szerint egy háztartás 60%-ig tudná hasznosítani a saját előállítású elektromos áramot, ami jelenleg csak 30% körül valósul meg. Ennek kulcseleme az otthoni akkumulátorok üzemeltetése, amivel a hálózati terhelés is csökkenthető. A német példa mutatja, ahol egy ideje már nincs szaldó elszámolás, hogy az otthoni elektromos energia tárolásának részaránya már 75%.[10]
A lakossági zöldenergia beruházásokhoz is sok naprakész tájékoztató áll rendelkezésre, elsősorban a Milieu Centraal tevékenységének jóvoltából. Tárolás nélkül például bevethetők még tájolással kapcsolatos trükkök is, mint amilyen a délkeleti irányú napelem-rendszer. Ha a család napközben nincs otthon, akkor ezzel jobban lehet biztosítani a reggeli áramhasználatot.
[1]Vermogen zonnepanelen iets minder sterk toegenomen in 2023. (2024. június 17.). Centraal Bureau Voor de Statistiek. https://www.cbs.nl/nl-nl/nieuws/2024/25/vermogen-zonnepanelen-iets-minder-sterk-toegenomen-in-2023
[2]Waarom komen zonnepanelen in weilanden en niet op lege daken? (2023. április 2.) https://www.nu.nl/klimaat/6257466/waarom-komen-zonnepanelen-in-weilanden-en-niet-op-lege-daken.html?referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F
[3] Duyvis, M. G., Leene, M. & Spoelstra, M. B. (2021. július 15.). Depositie bij branden met zonnepanelen. Instituut Fysieke Veiligheid, IFV. https://nipv.nl/wp-content/uploads/2022/07/20210715-IFV-Depositie-bij-branden-met-zonnepanelen.pdf
[4]Onderzoeksprotocol zonnepaneel incidenten. (2022. június 23.) VOAM. https://www.verzekeraars.nl/media/10433/voam-onderzoeksprotocol-zonnepanelen-versie-30_dd-23-06-2022.pdf
[5]Beantwoording Kamervragen over vrijkomen glasscherven bij brand zonnepanelen. (2020. szeptember 25.) Ministerie van Economische Zaken en Klimaat. Kamerstuk https://www.rijksoverheid.nl/documenten/kamerstukken/2020/09/25/beantwoording-kamervragen-over-vrijkomen-glasscherven-bij-brand-zonnepanelen
[6]Schadelijke stoffen bij branden met zonnepanelen | RIVM. (2022. július 7.) https://www.rivm.nl/publicaties/schadelijke-stoffen-bij-branden-met-zonnepanelen
[7]Actuele cijfers over depositie bij branden met zonnepanelen. (2023. november 14.). Nederlands Instituut Publieke Veiligheid. https://nipv.nl/nieuws/actuele-cijfers-over-depositie-bij-branden-met-zonnepanelen/
[8]Handreiking aanpak asbestincidenten (2018. December 12.). Instituut Fysieke Veiligheid. https://nipv.nl/wp-content/uploads/2022/05/20181212-IFV-IenW-Handreiking-aanpak-Asbestincidenten-werkversie-1-1.pdf
[9]Opruimen zonnepanelenresten na brand gedekt?(2022. augusztus 30.). https://www.nibesvv.nl/nibesvv-nieuws/schadeverzekeringen/opruimen-zonnepanelenresten-na-brand-gedekt.htm
[10]Zonne-energiesector doet dringende oproep aan kabinet: stimuleer eigen gebruik zonnestroom | Holland Solar. (2024. október 15.) https://hollandsolar.nl/actueel/zonne-energiesector-doet-dringende-oproep-aan-kabinet-stimuleer-eigen-gebruik-zonnestroom.html
(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024. decemberi lapszámában jelent meg nyomtatásban. )
További hírek a kategóriából
