Az iparosodás előtti Hollandiában a szélenergia hasznosítását mintegy 9.000 szélmalom biztosította. Látványuk a korabeli táj meghatározó jellegzetessége volt. Ezeket gabonaőrlésre, olajsajtolásra, fafűrészelésre és a polderek szárazon tartására használták. Bár a függőleges tengelyű szélmalmok már az ókori Kínában is megjelentek, a késő reneszánsztól kezdődően a tájképeken is látható vízszintes tengelyű változatokat Nyugat-Európában valószínűleg ettől függetlenül, önállóan fejlesztették ki.[1]
Jan I Brueghel: Landschap met molens en reizigers, schilderijversie, 1583 a 1625 Forrás: www.molenkunst.nl
Az első holland szélmalom 1221-ből való, ez a zeelandi Willemskerke falu területén volt. A települést később árvíz pusztította el. A hollandok azonban továbbra is kitartóan küzdöttek az elemekkel, mely a gazdasági fellendüléshez is elengedhetetlennek bizonyult. A mocsarak és tavak kiszárításához szolgáló malmok a 15. században, a fafűrészeléshez és tengeri hajóépítéshez szükséges malmok pedig a 17. században terjedtek el. [2] Az 1600-as éveket, vagyis holland aranykort nemcsak a világhódítással, hanem a korszerű energiafelhasználással is jellemezhetnénk.
A villamosenergiát termelő modern szélmalmok, az első szélturbinák először Amerikában jelentek meg. Charles F. Brush 1888-ban Clevelandben saját otthonát látta el egy 144 lapátos és 18 méter magas, 17 méter rotorátmérőjű építménnyel. Az első európait Dániában Paul La Cour építette, ennél a lapátok átmérője 22,8 méter volt.[3] A folyamatos kísérletezésnek köszönhetően a huszadik század elejére Dánia területén már több száz szélturbina működött. Ahhoz, hogy a szélenergia ismét népszerűvé és hatékonyabbá váljon, valóba))n számos technológiai fejlesztésre volt szükség. Hollandiában 2024 végére már 2.538 szárazföldi szélmalmot számláltak [4), ez csaknem 7.000 MW teljesítményt jelent, egy átlagos évben 21,2 TWh elektromos áram termeléssel.[5)A 2020-2030 közötti szárazföldi fejlesztések további adatai a TNO Windmolen kaart Nederland (2022)[6] térképéről tanulmányozhatók.
Az elektromos áram előállításához a legjobb megújuló energiaforrásoknál a tüzelőanyagot kiváltja az ingyenes napsütés és szél, ráadásul a működés során nem keletkezik semmilyen salak, hulladék, égéstermék és nem történik környezetkárosítás és hőszennyezés sem. Az energiát termelő építmények telepítése azonban nagymennyiségű anyagfelhasználással és nehezen újrahasználható anyagok beépítésével jár. A szél- és napenergia elterjedése ezért új anyagvisszaforgatási és hulladékkezelési eljárások kidolgozását is előre mozdította.
Minél magasabb és minél nagyobb rotorátmérőjű egy szélturbina, annál nagyobb hatékonyságú az energiatermelés, ráadásul ha a szélenergia meghatározó részt képvisel a regionális energiamixben, akkor sok különálló szélturbinára és szélerőműparkra van szükség.
A kezdetben alkalmazott, jól visszaforgatható fa- és alumínium lapátokat az 1980-as évekre felváltotta a könnyű műanyag. A leselejtezett szélturbinbákból származó műanyaghulladék a 20-25 éves élettartamuk lejárta után keletkezik. A hosszú élettartam alatt a lapátoknak extrém körülmények között is kopásállónak kell lenniük, ennek érdekében a műanyag kompozitot üveg- és szénszálból, hőre keményedő műgyantából és műanyag habokból állítják össze. Az elhasznált lapátokat hulladékként jelenleg többnyire értékcsökkenő hasznosítással (downcycling) kezelik. Ez általában aprítást jelent, töltőanyagot cement- és aszfaltgyártáshoz, vagy esetleg égetést, mely az üvegszál-tartalom miatt alacsonyabb energia-visszanyeréssel jár. (3)
Amikor a szélerőművek elérik élettartamuk végét, az anyagok mintegy 90%-át újrahasznosítják. Emellett folyamatosan dolgozzák ki azokat a technológiákat, amelyek a kompozit műanyag lapátok jobb hasznosítását teszik lehetővé. A WindEurope, az európai szélenergia-ipar érdekvédelmi szervezete 2050-re 800.000 tonna leselejtezett lapáttal számol. A holland TNO jelenleg a CIRCLE4WIN-projekt keretében olyan pirolitikus megoldáson dolgozik, amelynek során a kompozitban lévő gyanta az üzemanyag, a visszanyert üveg pedig alapanyagként szolgál új üvegszál előállításához.[7]
A mikroműanyagoknak ma már szintén fontos környezetvédelmi jelentősége van. A szélerőművek működése során, a kopásból is keletkezik műanyagszennyezés mikroműanyag formájában, ennek mértéke azonban rendkívül alacsony. Egy Flevolandban történt kutatás szerint a szélerőművek a holland mikroműanyag-szennyezés 0,0005%-ához járulnak hozzá, és egy szélturbina évente átlagosan 0,2 gramm biszfenol-A (BPA) szennyezést okoz.[8]
A szélenergia további környezeti hatásainak mérséklésére is léteznek megoldások, melyeket a tervezési fázisban, a lehetséges alternatívák összehasonlítása során kell vizsgálni.
A szélenergia egyik legjobb tulajdonsága, hogy az energiaszükséglet közelében telepíthető, és az elektromos áramtermelés ingadozásainak kompenzálása érdekében jól kombinálható napenergiával. A közeli telepítésre való törekvés és a megtermelt elektromos energia tárolása a hálózat terhelésének a csökkentése érdekében is fontos szempont.
A villamos energia tárolása annak ellenére is megtérül, hogy energiaveszteséggel jár. Az energiatárolóknak nemcsak az időjárás, hanem a geopolitikai fejlemények következtében kialakuló hiányos időszakokra is megoldást kell kínálniuk. [9]
Egy 2013-as német tanulmány szerint a megtermelt szélenergia EROI-értéke negyedére csökkent, ha tárolva került felhasználásra.[10] Az EROI (Energy Returned on Invested) a teljes energiahozam és a kérdéses energia megtermeléséhez szükséges energia arányát jelenti, mely az idő során változik a különféle energiahordozókra vonatkozóan. A fosszilis készletek kimerülése miatt az olaj és a gáz EROI-értéke idővel csökken, a megújuló energiáé pedig a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően nő. Az egyes energiaforrások EROI-értékének meghatározásakor sem a pénzügyi-befektetési szempontokat, sem a környezeti és társadalmi hatásokat nem veszik figyelembe. Ugyanakkor stratégiai döntések során, az energiaellátás optimalizálása érdekében, a megfelelő kontextusban érdemes az EROI-értékeket és a rájuk vonatkozó trendeket is ismerni.
Hollandia elsősorban a tengeri szélerőműparkok kapacitásának kihasználására törekszik. A tengeri szélfarmok létesítésénél a halászati, hajózási, bányászati és természetvédelmi érdekek összehangolása az Északi-tengeren is behatárolja az energiatermelési lehetőségeket. A tengeren összesen termelhető energia nem elég ahhoz, hogy a várható energiaigényt kielégítse. (11]
A holland táj ezért továbbra sem képzelhető el modern szélmalmok nélkül. Az önálló szélturbinákra és szélerőműparkokra nemcsak a kapacitás bővítése miatt, hanem a villamosenergia-hálózat okos kihasználása miatt is szükség van. Ezért a tartományok, az önkormányzatok és a vízügyi hatóságok együtt összesen 30 regionális stratégiát dolgoznak ki és hangolnak össze, melyben a társadalmi szervezetek, a hálózatüzemeltetők, helyi vállalkozók és a lakosság is részt vesznek. (12]
Antwerpeni kikötő Hollandiából nézve (saját kép)
A lakosság érdekeltté tétele nagyon fontos a szélenergia elfogadásához. A szélturbinák a nyílt holland tájon zavaróbb látványnak számítanak, mintha ipari területeken vagy utak mentén telepítenék. Környezeti hatásokkal azonban mindegyik helyszínnél számolni kell. Ipari létesítmények mellett a forgó lapátok a levegőszennyező anyagok lokális felhígulását akadályozhatják, lakóövezetek mellett pedig a zaj- és rezgésvédelmi hatások, valamint a forgólapátok árnyéka jelentenek környezetvédelmi terhelést.
Az RIVM (a holland Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet) 2021-es kutatása szerint a szélturbinák keltette, alacsony frekvenciájú (azaz mély) hangok viszonylag kevesebb problémát jelentenek, és a helyi lakosok kevésbé érzékelik a zavaró hatást, ha érdekeltté válnak a turbinák telepítésében. (13]
A forgó lapátok árnyékot vethetnek az épületekre, emiatt az épületek belső terei rövid időre besötétedhetnek. A turbina elhelyezésétől, magasságától, a nap állásától és az évszaktól függően ezért a modern turbinák automatikusan leállíthatók néhány órára, ha a zavarás jelentősnek bizonyul.
Környezetbiztonsági szempontból a lapátok törése és a turbina felborulása fordulhat elő extrém ritka vihar, vagy szerkezeti hiba miatt. Emellett a téli jégképződés és a repítő hatás lehet veszélyes, ezért a kockázatok csökkentése érdekében szigorú szabályok vannak az épületektől, utaktól és más infrastruktúrától való távolság vonatkozásában.
Hollandiában a szélenergia projektek megvalósításához 20 vagy több szélturbina esetén környezeti hatásvizsgálatot (KHV) , 3 – 19 szélturbinánál pedig az előzetes vizsgálatnak megfelelő eljárást kell lefolytatni, ahol a projekt jellemzőitől függően az engedélyező hatóság dönti el, hogy szükséges-e a teljes hatásvizsgálat lefolytatása. Hollandiában egy független szakértői testület, a KHV bizottság szakértői munkacsoportjához lehet fordulni, mely a környezeti vizsgálat tartalmáról és minőségéről ad szakmai tanácsot. Az ajánlások nyilvánosan elérhetők és évekre visszamenőleg visszakereshetők a Commissie voor de milieueffectrapportage honlapján (commissiemer.nl).
A bizottság egy aktuális ügyben, a Windpark Halsteren esetén például nemcsak a helyszínválasztásra, az alternatívák kidolgozására és a már említett környezeti tényezőkre vonatkozó javaslatokat fogalmazta meg, hanem részletesen kitért a védett fajokra és a természetvédelmi területekre vonatkozó követelményekre is. A madarak és denevérfajok pusztulását okozó ütközések, az élőhelyek károsodása vagy zavarása miatt a szélerőműparkok megvalósításához a beruházónak olyan intézkedéseket kell kidolgoznia, melyek ezeket a káros hatásokat képesek mérsékelni vagy megelőzni. (14]
A természetvédelmi értékek megőrzésére jó példa a 2019 óta üzemelő Krammer szélerőműpark. Ez a zeelandi tengerparton 34, egyenként 3 MW teljesítményű turbina segítségével Hollandia legnagyobb polgári kezdeményezésére jött létre. A park három Natura 2000 terület találkozásánál épült, ezért számos természetvédelmi intézkedést vezettek be: a ritka növényeket áttelepítették, a küszvágó csérek költéséhez úszó szigeteket alakítottak ki. A turbinák lapátcsúcsa magasan, 60 méterrel a talaj felett van, így a legtöbb, 20-35 méteres magasságban repülő madár át tud alattuk repülni. A DTBird® rendszer a ragadozó madarakat, a DTBat® a denevéreket védi, ideiglenesen leállítva a turbinákat, ha veszélyt érzékelnek. Az éjszakai piros fények pedig csak légijárművek közelében kapcsolnak be, így csökkentve a természetre gyakorolt zavaró hatást. (15]
A Maasvlakte éjszakai látványa Kijkduin (Hága) felől (saját kép)
Az elkövetkező évekre várható energiaigény gyorsabban növekszik, mint amennyit a 2019-es holland Klímaegyezményben vártak. Akkor még 2030-ra 120 TWh mennyiséggel számoltak. A 2018-as 108 terawattórás szinthez képest már három-négyszeres a várható mennyiség 2050-re. [11]
Számos fejlesztés zajlik a szélenergia szárazföldre hozatala, az országos hidrogén-hálózat bővítése és a hálózati torlódások csökkentése érdekében. Észak-Brabantban például a gazdasági nyomás leginkább Moerdijk–Geertruidenberg környékén és a Brainport Eindhoven régióban érződik. [16]
Észak-Brabant tartomány jövőre elkészülő energiapespektívájához jelenleg zajlik a lakossági véleményezés. Az interaktív kérdőívben a teljes energiarendszerre, tehát az elektromos és hőenergia-igényre vonatkozó választási lehetőségek szerepelnek, ahol az egyes komponensek mérsékelt, közepes vagy maximális kihasználása esetén a termelhető energia mennyisége, az ellátás biztonsága és a megfizethetőségre való hatása is azonnal látszik. Észak-Brabantban a további szárazföldi szélenergia-lehetőségek viszonylag kis százalékban járulnak hozzá a tartomány energiaigényének kielégítéséhez, de a szélenergia az ár mérséklésében mégis sokkal kedvezőbb, mint például a kis moduláris reaktorok. [17]
Mivel a szárazföldi és tengeri szélenergia az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb megújuló energiaforrás, ezért a holland energiamixben továbbra is kiemelt szerepet fog kapni. A szélenergia ágazatot képviselő NedZero szélenergia-szövetség várakozásai szerint 2030-ra Hollandiában a hálózatba kerülő áram 75%-a szélenergiából fog származni. [18]
Az északi-tengeri szélerőmű parkok már ma is jelentős mennyiségű áramot termelnek. A tíz aktív park összesen 4,7 gigawatt teljesítményű. Közülük a legrégebbi 2007-ben lépett üzembe, 11 kilométerre Egmond aan Zee-től. A 2020-as években épült a legújabb öt park, köztük a legnagyobbak: a Vattenfall 1.520 MW összteljesítményű Hollandse Kust Zuid parkja és a 759 MW teljesítményű CrossWind C.V. Hollandse Kust Noord V parkja. Mindkettőben a Siemens Gamesa 208 darab, egyenként 11 MW teljesítményű szélturbináját telepítették. [19]
Hiperhivatkozások:
[1] Couwenbergh, D. (é.n.). De geschiedenis van de windmolen in Nederland. Archeologie Online. Elérhető: https://archeologieonline.nl/artikelen/de-geschiedenis-van-de-windmolen-in-nederland
[2] Grit, R. (2021). Duurzame energie [Hoofdstuk 7]. In Wetenschap is geen mening: Klimaat, energie en stikstof uitgelegd (p. 150). Noordhoff.
[3] De Decker, K. (2019. június). Hoe windenergie weer duurzaam te maken. Low-tech Magazine. Elérhető: https://solar.lowtechmagazine.com/nl/2019/06/how-to-make-wind-power-sustainable-again/
[4] Windenergie op land; productie en capaciteit per provincie. (2025. június). Centraal Bureau voor de Statistiek. Elérhető: https://www.cbs.nl/nl-nl/cijfers/detail/70960ned
[5] Monitor windenergie op land in Nederland. (2025. Május). Rijksdienst voor Ondernemend Nederland. Elérhető: https://www.rvo.nl/onderwerpen/windenergie-op-land/monitor-wind
[7] Project launched for recycling wind turbine blades (2025. március). TNO. Elérhető: https://www.tno.nl/en/newsroom/2025/03/project-recycling-wind-turbine-blades/
[8] Mededeling m.b.t. Motie Windmolens en Bisfenol-A. (2024. december). Provincie Flevoland. Elérhető: https://stateninformatie.flevoland.nl/Documenten/DOCUVITP-3341055-v5-Mededeling-m-b-t-Motie-Windmolens-en-Bisfenol-A.PDF
[9) Welke ontwikkelingen kunt u verwachten rondom energieopslag? (2025. március) Rijksdienst voor Ondernemend Nederland. Elérhető: https://www.rvo.nl/onderwerpen/netcongestie/ontwikkelingen-energieopslag
[10] Weißbach, D., Ruprecht, G., Huke, A., Czerski, K., Gottlieb, S., & Hussein, A. (2013). Energy intensities, EROIs (energy returned on invested), and energy payback times of electricity generating power plants. Energy, 52. https://doi.org/10.1016/j.energy.2013.01.029.
Elérhető: https://festkoerper-kernphysik.de/Weissbach_EROI_preprint.pdf
[11] Waarom hebben we windmolens nodig op land en op zee? (2023. november). Ministerie van Klimaat en Groene Groei. Elérhető: https://www.rijksoverheid.nl/ministeries/ministerie-van-klimaat-en-groene-groei/kgg-verhalen/weblogs/2023/waarom-hebben-we-windmolens-nodig-op-land
[12] Nationaal Programma RES https://regionale-energiestrategie.nl
[13] Welke effecten heeft een windturbine of windpark op de omgeving? (2025. szeptember) Rijksdienst voor Ondernemend Nederland. Elérhető: https://www.rvo.nl/onderwerpen/windenergie-op-land/omgeving-windpark
[14] Windpark Halsteren, gemeente Bergen op Zoom. Advies over reikwijdte en detailniveau van het milieueffectrapport (2025. június) Commissie voor de milieueffectrapportage. Elérhető: https://www.commissiemer.nl/docs/mer/p39/p3946/a3946rd.pdf
[15] Windpark Krammer. (é. n.) Natuur en Milieufederaties. Elérhető: https://www.natuurenmilieufederaties.nl/windpark-krammer/
[16] Energieprojecten in Noord-Brabant. (2025. június) Rijksdienst voor Ondernemend Nederland. Elérhető: https://www.rvo.nl/onderwerpen/energieprojecten-nederland/energieprojecten-noord-brabant
[17] Toekomstig energiesysteem (n. é.). Provincie Noord-Brabant. Elérhető: https://www.brabant.nl/onderwerpen/energie/elektriciteit/energiesysteem-toekomst/
[18] https://nedzero.nl/nl/over-nedzero
[19] Windparken op de Noordzee. (2024. december) Rijksdienst voor Ondernemend Nederland. Elérhető: https://www.rvo.nl/onderwerpen/windenergie-op-zee/windparken-noordzee
