Hivatalosan kis kopogóbogárnak hívják, de senki sem szólítja így - a szút viszont elég sokat fogják még emlegetni 2020-ban Európa lucfenyvesei kapcsán. A manapság az északi sarkkörig honos rovar egyedei évi 40-60 millió köbméternyi fenyőfa pusztulásáért felelősek Közép-Európában.
Szúinvázió tarol Ausztriában, Németországban és Csehországban; rekordszámú halott és elhalt fa áll a pusztuló erdőkben, amiket meg kellene menteni -írja az Index. Néhány szúbogár-faj az utóbbi években soha nem látott méretű, egyre fokozódó mértékű pusztulást hozott Európa erdeire. Magyarország környékén a szú főképpen Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia és Erdély fenyveseit tarolja. Az elérhető adatok szerint 2018-ban 40 millió köbméter fenyőfa esett a szúbogarak áldozatául. Tavaly a helyzet rosszabbodott: csak Csehországban 30 millió köbméterre nőtt a fertőzött fák száma első három negyedévében a 2018-as 18 millió köbméterről, azaz csaknem megduplázódott a mérték. Németországban is több mint ötven százalékkal nőtt a sérült fák száma: 2019 első három negyedévében meghaladta a 11 millió köbmétert.
Hazánk viszont annyiban "szerencsés" ebben, hogy a szúfertőzés következtében nálunk már korábban, a5 1990-es években elpusztult a kevés lucfenyves túlnyomó része.
Ám közvetlen érintettség hiányában sem lehet örülni, a fák halála ugyanis erősen negatív hatással van a teljes ökoszisztémára. A szúinvázió nemcsak az erdők egészségét fenyegeti, hanem emberek és állatok életét teszi tönkre. A leginkább érintett lucfenyő pusztulása, - amit számos hasznosítási lehetősége miatt német nyelvterületen brotbaumnak (kenyérfának) neveznek -, érzékenyen érinti az erdészeteket, a fafeldolgozást, faipart, azaz a fából készült termékek árának megugrását hozhatja.
A szomszédos Ausztriában már nagy a baj: az osztrák erdők 51 százaléka lucfenyves. Jelentős részük ipari célra ültetett, a kitermelt faanyag 69%-át, a fűrészipari alapanyag 86%-át ez a fafaj adja.
A lucfenyőnek megvan a fegyvere a szúrohamok ellen, de egyre kevésbé hatékony. A megtámadott, legyengült fa fokozott gyantatermeléssel védekezik a támadás helyén, a gyantahullámba pedig a bogarak előörsei jól bele is fulladnak. A szú azonban feromonnal kommunikál, azzal adja hírül a többieknek, hogy gyenge fát talált, erősítést kér, és az egyre növekvő számú bogár végül le tudja győzni a fát. Ekkor újabb feromonüzenet megy a többieknek, megváltozott mintával, hogy megtelt a fa, menjenek máshová. 5-10 gyengébb fával kezdődik a baj, onnantól aztán megállíthatatlanul terjed.
Ausztriában nemcsak a fa, hanem az erdő tulajdonosa is próbál védekezni a szú ellen, amennyire lehet. Az ottani erdővédelmi előírások jelentősen különböznek a hazaitól: nem kérelmezni kell az érintett fák kivágását, hanem kötelező megtenni azt; ellenkező esetben megbüntetik a tulajdonost. Jelentős támogatást és koordinációt kap a védekezés kormányzati oldalról, összehangolt monitoring történik, aktuális online adatokkal és erdővédelmi referens dolgozik tartományonként.
A sérült fákat eladni sem lehet, sok helyen még ingyen sem viszik el - a fafelesleg miatt nyilvánvalóan csökkent a kereslet, így mélybe zuhant az ár. A legtöbb kárt szenvedő országokban a fa nyersanyagárak annyira alacsonyak, hogy néha ingyen is odaadják a fát. Egyelőre Kína maradt mint felvevőpiac, a sérült rönkök nagy részét most oda exportálják. Az elmúlt néhány évben 400 százalékkal nőtt az export Európából Kínába.
A fapiaci válság eredményeként sok erdőtulajdonos egyszerűen úgy dönt, hogy nem begyűjti vagy eladja az érintetlen fát, hanem egyszerűen otthagyja, ahol van, mert nem éri meg vele foglalkozni. Ezzel fokozva a szúbogarak terjedését.
További hírek a kategóriából
