Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő – írja a Portfolio.

A 2000 és 2017 közötti kibocsátási érték olyan magas, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni. 2017-ben  mintegy 600 millió tonna metángáz keletkezett, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb.

A metánkibocsátás több mint 50 százaléka emberi tevékenységnek köszönhető és az éves növekedés 2000 óta 9 százalékra rúg. Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé és a metánkibocsátás nem csökken ugyanolyan mértékben, mint a szén-dioxid – a koronavírus-járvány miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik mondta Rob Jackson, a Stanford professzora.