Az Ausztrália keleti partján tomboló bozóttüzek szeptember óta körülbelül 400 millió tonna szén-dioxidot küldtek a Föld légkörébe, ami több a 116 legalacsonyabb kibocsátású ország összesített éves kibocsátásánál is – írja az MIT Technology Review nyomán a Qubit. A 2018-as kaliforniai tűzvészhez képest kilencszeres az ausztráliai tüzek eddigi szénlábnyoma, és Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki.
A 2011-2012-es bozóttűzszezon azért ennél is szennyezőbb volt, akkor a szeptembertől januárig tartó időszakban 650 millió tonna környékén állapította meg a tűzvészből származó kibocsátást az Európai Unió Kopernikusz-programjának légkör-megfigyelő szolgáltatása (CAMS). Nyolc évvel ezelőtt azonban sokkal kiterjedtebb volt, és inkább az északi és nyugati területeket érintette a tűz, míg az idei bozóttüzek Új-Dél-Wales államban koncentrálódnak, ahol még csak hasonló méretű pusztítás sem történt az elmúlt húsz évben.
Az állam tűzoltósága szerint július elseje óta 5,2 millió hektárt (52 ezer négyzetkilométert), vagyis egy Szlovákia méretű területet érintettek a tüzek Új-Dél-Walesben.
A klímaváltozás ugyan nem járul hozzá közvetlenül a bozóttüzek kialakulásához, de az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a fák, a növényzet és a talaj is egyre szárazabb, ami elősegíti a tűz terjedését. A 2018-as ausztrál nemzeti klímajelentés szerint a kontinensen 1910 óta valamivel több mint 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, így kijelenthető, hogy a klímaváltozás már hozzájárult ahhoz, hogy egyre nagyobb tűzkatasztrófák sújtják az országot.
A 2019-2020-as bozóttüzek eddig több mint 10 millió hektárt (100 ezer négyzetkilométert), azaz egy Magyarországnál is nagyobb területet érintettek a teljes kontinensen, így már jóval túllépték a tavalyi amazóniai tűzvész 7 millió hektáros pusztítását. A délkelet-ausztráliai tűzvészben eddig 25-en haltak meg, több százezren hagyták el otthonukat, otthonok ezrei pusztultak el, és 20 millió négyzetkilométeren terjeng a füst. Az állatvilágot is óriási csapás érte, a Sydney-i Egyetem becslései szerint egymilliárd emlős, madár és hüllő pusztulhatott el.
A néhány napig tartó enyhe időjárás után a hét második felére újra megérkezett a délkeleti régióba a 40 fokot is elérő meleg és a szél, ami Új-Dél-Wales és Victoria államok két bozóttüzének egyesülését eredményezte, így egy 600 ezer hektáros „megatűz” jött létre. A következő napokban az előrejelzések szerint újra hűvösebb idő várható, de a 15-20 km/h-s széllökések továbbra is nehezítik a tűzoltók munkáját. A meleg és a vele járó magas tűzveszély kedden térhet ismét vissza.
További hírek a kategóriából
