Néhány hete publikálta a The Lancet azt az átfogó jelentését, amely 2019 klimatikus történéseinek viszonylatában vizsgálja a Föld lakosságának egészségügyi tényezőit és annak alakulását. A munkába – melyet a Lancet Visszaszámlálásnak neveztek el – 35 tudományos, a témával foglalkozó szervezet eredményeit vonták be.

A The Lancet Countdown egy nemzetközi, szervezetközi szakmai-tudományos együttműködés, amely a klímaváltozás egészségügyi vonatkozásait és hatásait vizsgálja meg világszerte, a Párizsi Egyezményhez tartozó országok vonatkozásában.

A 2019 végén napvilágot látott legutóbbi átfogó jelentés 41 tényezőt vizsgálva vette górcső alá a témát: elemezték az egyes országok és rágiók egészségügyre fordított kiadásait éppúgy, mint a gazdaság egyéb mutatóit, a politikai-társadalmi környezetet, vagy a civil szektor jelenlétét. A jelentős összefogásban számos határterület szakembereit vonták be, a matematikusoktól, időjárás-kutatóktól a táplálkozási specialistákon át a társadalomkutatókig.

A klímaváltozás kutatásának tudományos megközelítése egy lehetséges jövőt tár elénk, amely nagyban függ a változásokra adott válaszainktól, valamint a tényleges beavatkozások és cselekvésektől, ám azok elmaradásától is – szól a jelentés talán legfőbb megállapítása. 

Ami a bolygó populációjának egészségügyi vonatkozásait illeti, nem lehet elmenni a légkör hőmérsékletemelkedésének és a kibocsájtott károsanyagszint növekedésének negatív egészségügyi hatásai mellett. Ironikus módon az emberek számára kínált jólléti szolgáltatások, sőt, éppen az egészségügyi ellátórendszerek is minimum 4-6 százalékban felelősek globális szinten az össz-károsanyag-kibocsátásért.

Egy napjainkban megszületett új Föld-lakó már egy, az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva 4 fokkal melegebb bolygó hatásaival szembesül – s mindez nagyban alakítja felnőtt életét és időskorát is. Világszerte mindenhol tapasztalhatjuk a klímaváltozás gyerekekre gyakorolt negatív hatásait. Az alultápláltság nem csak a fejlődő országokban élőkre jellemző, egyes súlyos betegségek viszont őket sújtják elsősorban. A levegőszennyezés súlyosan egészségkárosító hatásait szintén megtaláljuk bolygószerte a gyerekek körében. Ám az idősek talán még inkább szenvednek a klímaváltozás hatásaitól, főképp az egyre gyakoribb extrém meleg időjárástól. 

A Párizsi Egyezményben is megfogalmazott célok válaszokat adnak ezekre a jelenségekre is. Bizonyos indikátorok – pl. az e-közlekedés, vagy a bányászat és a hagyományos energiahordozók visszaszorulása – megerősödtek 2015-2016 táján, ennek ellenére a jelentés világosan rámutat, hogy a légköri túlmelegedéssel való küzdelem ma már tényleges harc, lehetőségeink egyre inkább a ködbe vesznek. A hatásokkal még csak most és erősebben szembesülő fiatal generációk ezt felismerve nem véletlenül kezdtek sztrájkokba világszerte.

A három évtizede tartó tudományos összefogás lényegében kiterjesztette a klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló kutatást, így egyre részletesebb tudással rendelkezünk a témában.