Miközben az elektromos és elektronikus berendezések piaca példátlan növekedést mutat, a hátrahagyott elektronikai hulladék mennyisége teljesen új kihívások elé állítja az iparágat. Az uniós szigorítások, a 2027-es akkumulátor-forradalom és a kritikus fémek felértékelődése együttesen robbantják ki a körforgásos gazdaság legújabb piaci boomját, amelyben a hulladékkezelés a jövő ipari autonómiájának alapköve. De milyen trendek várhatóak és hogy áll most Magyarország a többi országhoz képest?
Az elektromos és elektronikus berendezések (EEE) hulladékként történő kezelése számos jelentős kihívás elé állítja az iparágat. Elsősorban az eszközök összetett anyagszerkezete, valamint a bennük található veszélyes komponensek – mint például a higany, az ólom vagy a lítium – nehezítik meg a folyamatokat. Emellett a kritikus nyersanyagok visszanyerésének hatékonysága jelenleg még alacsony, holott az így keletkező jelentős másodnyersanyag-forrás kulcsszerepet játszhat a körforgásos gazdaság hatékony elősegítésében.
„A sikeres zöld átálláshoz kulcsfontosságú, hogy a begyűjtési infrastruktúra fejlesztése mellett a lakossági tudatosságot is növeljük, és egyfajta új ipari forradalomként, radikálisan korszerűsítsük az újrahasznosítási technológiákat. Ebben a folyamatban a hulladékkezelés már nemcsak környezetvédelmi feladat, hanem a hazai ipar versenyképességének záloga is” – hangsúlyozza a téma kapcsán Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.
Simon Anita, ALTEO Csoport – Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettes (Fotó: ALTEO)
Az elektromos és elektronikus berendezések globális és európai piaca az elmúlt évtizedben példátlan expanzión ment keresztül.
A technológiai innováció gyorsulása, a digitalizáció térnyerése és a fogyasztói szokások átalakulása azt eredményezte, hogy 2012 és 2022 között az EU esetében a piacra kerülő eszközök összsúlya 90%-kal nőtt, 7,6 millió tonnáról 14,4 millió tonnára.
Ezzel párhuzamosan a begyűjtött elektronikai hulladék (WEEE) mennyisége nem tudott kellő ütemben emelkedni: 3 millió tonnáról 5 millió tonnára nőtt a vizsgált időszakban, ami csupán 68%-os emelkedést jelent. Az EU-s WEEE-gyűjtési átlaga mindössze 40,6%, elmaradva a 65%-os célértéktől. Ha pedig a magyar mutatókat nézzük, még kedvezőtlenebb a kép, a 2021-es magyarországi 35,6%-os arány jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. (Forrás: Eurostat, LINK)
Magyarország körforgásos gazdaságra való átállását az uniós megfelelési nyomás, az új koncessziós és EPR-modellek, valamint az újrahasznosítási beruházások felgyorsulása ösztönzi. Mivel a jelenlegi kapacitások nem elegendőek a célok eléréséhez, az elkövetkező években a szabályozás változásától függetlenül egy markáns keresleti piac kialakulására számíthatunk.
A 2027-es fordulópont: technológiai szabályozás és akkumulátor-kihívások
A piac bővülését tovább gyorsítja a technológiai szabályozás is. 2027-től új szakasz kezdődik az akkumulátort tartalmazó elektronikai eszközök életciklusában: az uniós előírások értelmében az újonnan forgalomba kerülő mobiltelefonoknál és számos hordozható eszköznél biztosítani kell az akkumulátorok egyszerűbb cserélhetőségét és eltávolíthatóságát. Bár sokan csupán a kényelmesebb felhasználói cserét várják ettől, a háttérben egy teljes iparág készül új működési feltételekre.
A könnyebben kivehető akkumulátorok megjelenésével nagyságrendileg több egység kerül külön hulladékáramként az üzletekbe, szervizekbe és a gyűjtőpontokra. Ez a forgalmazók és a hulladékgazdálkodók számára nemcsak környezetvédelmi, hanem komoly tűzvédelmi, munkabiztonsági és megfelelőségi kérdés is. Mivel a lítiumion-akkumulátorok speciális hulladéknak számítanak, egy sérült vagy nem megfelelően tárolt egység túlmelegedést, zárlatot vagy tüzet is okozhat. A visszagyűjtési kötelezettség önmagában már nem elegendő: a vállalatoknak biztosítaniuk kell a biztonságos és dokumentált logisztikai láncot.
Új kompetenciák a gyakorlatban: szakértői szemlélet és nemzetközi sztenderdek
„Ebben a komplex kihívásokkal teli piaci szegmensben fontos, hogy az elektronikai hulladék felelős kezelése ma már nem merül ki a begyűjtésben és a bontásban. Egyre fontosabb a teljes folyamat nyomon követhetősége, a környezetvédelmi kockázatok kontrollja, az anyagáramok átláthatósága, a munkavédelmi megfelelés és az adatbiztonság. Ezt a szemléletet erősíti az az R2v3 tanúsítvány is, amelyet egyelőre Magyarországon egyedüliként az ALTEO Circular szerzett meg” – mutat rá Simon Anita.
Hazánkban évente 145–190 ezer tonna e-hulladék keletkezik, ezért elengedhetetlen a magas szintű előkezelési folyamatok és a szigorú logisztikai kontroll kidolgozása, hogy a visszanyert értékes fémeket prémium minőségű másodnyersanyagként juttathassák vissza a gazdasági körforgásba.
A WEEE-piac az Európai Unióban és Magyarországon is jelentős növekedés előtt áll, ugyanakkor komoly kihívásokkal küzd a gyűjtési arány, az újrahasznosítási kapacitás és a technológiai fejlesztések terén. Magyarország számára kulcsfontosságú a begyűjtési arány növelése, az EPR-rendszer hatékony működtetése, valamint a lakossági és ipari szektor bevonása a körforgásos gazdaság megvalósításába. E célok eléréséhez azonban elengedhetetlen egy olyan egységes, közös stratégia kialakítása, amely nemcsak gazdasági, hanem kiemelten fenntarthatósági kérdés is a jövőnk szempontjából.
