Egy közös cél érdekében összebútoroz két divatipari nagy márka: a New York-i Klímahét keretében indította útjára közös kezdeményezését a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S), hogy felgyorsíthassák a megújuló villamos energia elterjedését a divatipar kiterjedt és összetett ellátási láncaiban, írja a BusinnessGreen. 

A Schneider Electric tanácsadó üzletágának szakmai hátterével felvértezett Divatipari Megújulóenergia Együttműködés (Fashion Renewable Collaborative – FRC) célja, hogy a gyártókat és beszállítókat közvetlenül vonja be a tiszta energiamegoldások alkalmazásába. A platform mesterséges intelligenciára épülő digitális oktatási rendszert (Resource Advisor+), valamint gyakorlati támogatást nyújt a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések (PPA-k), a zöld bizonyítványok és a helyszíni energiatárolási projektek lebonyolításához, minimalizálva a szektor óriási környezeti és energetikai lábnyomát.

Hogy miért fontos ez a kezdeményezés? Mert bár a globális divatmárkák sorra tűznek ki hangzatos klímacélokat, a tényleges kibocsátáscsökkentés legnagyobb akadályát ma is a beszállítói kör korlátozott tőkeereje és a piaci gátak jelentik. A World Resources Institute és az Apparel Impact Institute közös elemzése rámutat: az ellátási láncok szívében dolgozó szövő- és kelmefestő gyárak felelősek a teljes iparági karbonlábnyom több mint feléért, így a termelőegységek zöldenergiára állítása a divatipar legnagyobb dekarbonizációs eszköze – az emisszió-csökkentési potenciál közel kétharmadát képviseli. A textilgyártás ráadásul nemcsak hatalmas mennyiségű fosszilis energiát fogyaszt, hanem a világ egyik legjelentősebb vegyianyag- és ipari hulladékforrása is, ezért az üzemek korszerűsítése közvetlen összefüggésben áll a tisztább gyártási technológiák megteremtésével.

A program kulcsfontosságú gazdasági előnye a vásárlói klubok modelljében rejlik, amely a tiszta energia iránti kereslet összevonásával kedvezőbb árakat és finanszírozási feltételeket biztosít a feldolgozóknak, különösen a fejlődő gazdaságokban. A hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság szempontjából ez a modell mérföldkőnek számít, hiszen a textiliparban keletkező veszélyes iszapok, kémiai hulladékok és a szintetikus szabászati nyesedékek kezelése szorosan összefügg az üzemek energia- és erőforrás-gazdálkodásával. A tiszta villamos energiára épülő, energiahatékony termelési láncok megteremtése elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a textilágazat a pazarló, lineáris működésből végre valóban elindulhasson az alacsony hulladékkibocsátású, zárt körfolyamatok felé.