Mint a Budapesten tartott sajtóeseményen egyebek között elhangzott, a Tiszta víz, boldog Tisza program (angolul Plastic Pollution Prevention Project – 4P), egyik célkitűzése kidolgozni egy olyan standardizált módszert a szennyezésforrások megtalálására, amelyet aztán – a Tisza példáját felhasználva – nemzetközi viszonylatban, más országokban is alkalmazni lehetne, mint feltáró monitorozást.
– Bár sokszor felmerül témaként a mikroműanyag, egyelőre még a jogi szabályozottsága sem létezik. Hol tartunk ebben a folyamatban? – kérdeztük Bordós Gábort, a PET Kupával négy éve együttműködő Wessling Magyarország Kft. mikroplasztik-szakértőjét, aki a mikroműanyagos kutatások jelenéről és jövőjéről beszélt a rendezvényen.
– Annyira új ez a terület, hogy addig, amíg nem ismerjük a kockázatait vagy a hatásait, nem várható, hogy valamiféle szabályozás kialakul erre. Néhány év nem csak a jogalkotásban, de a kutatásban is nagyon kicsi idő – ráadásul amíg a kutatóknak kézzel-lábbal kell hadakozniuk a támogatásokért, nehéz is nagy léptékű eredményeket várni. Mikroműanyagos kutatásba külföldön is inkább egyetemek vagy nagyobb kutatóintézetek fognak bele, Magyarországon pedig mi kezdtük el az egész témát kutatni. Az EU-ban is csak mostanában kezdenek olyan pályázatok megjelenni, amelyek erre a témakörre fókuszálnának. Uniós szinten is csak mostanra érett meg a helyzet annyira, hogy az illetékes bizottság kíváncsi legyen arra, mennyi mikroműanyag van az európai vizekben, s milyen hatásokat okoznak. Egyébként a terület szabályozása sem egyszerű: ha hozunk egy határértéket, azt ki és hogyan fogja betartatni? Általában hangsúlyozni szoktam, hogy hulladékkérdésben mindig a felhasználási oldalon, a kibocsátóknál kell keresgélni, és ott feltenni bizonyos kérdéseket – például, hogy biztosan mindent így kell csomagolni? De visszatérve a kérdéshez: ha a következő 3-4 évben tényleg megszületnének átfogó kockázatbecslési tanulmányok a felszíni vizeinkben található mikroműanyagok vonatkozásában eu-s szinten, akkor is minimum 5 év lehet, mire létrejöhet erre a megfelelő jogi szabályozás. És tegyük hozzá, lehet, hogy az lesz az egésznek az eredménye, hogy a mikroműanyagok ugyanúgy viselkednek, mint bármilyen más, vízben lebegő anyag. Igazából ezt persze nem hinném, de mivel egyelőre nincsenek bizonyítékaink az ellenkezőjére sem, nem érdemes pánikba esni. Nyilván a sajtóban már megvan a negatív híre, ezt mi is tapasztaltuk. Nemrég lezárult egy mikroműanyag-mintavétel és mintaelőkészítés módszerfejlesztési projektünk, amiről kiadtunk egy semleges sajtóközleményt, mégis negatív előjellel szerepelt a honi sajtóban a mikroműanyag.
A Tisza Ukrajnában ered, Romániát és Szlovákiát érintve folyik át Magyarországon. Szerbiában torkollik a Dunába, amely Románián keresztül a Fekete-tengerbe vezeti a Szőke Folyó vizét. Az említett országok közül három tagja a Nemzetközi Beruházási Banknak is. A Tisza – hazánk második legnagyobb folyójaként – Magyarország leghosszabb ökológiai folyosója, változatos vadvilággal, és több mint 200 madárfaj költőhelyéül szolgál. Egy ilyen program lehetőséget ad arra, hogy a kutatók végre teljes hosszában végighajózzák a folyót, s jobban megismerjék az árterek, védett területek helyzetét. A 2020 decemberéig tartó program támogatója a már említett Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB). Az 50 ezer eurós támogatásról a banknál 2019 őszén döntöttek, a PET Kupa szervezői 2019 november-decemberben kérték fel az együttműködő szakértőket és kutatókat.
– Sokat várunk az átfogó felméréstől, és a mindenki számára elérhető és szabadon használható online hulladéktérképtől – hangsúlyozta a projekt céljaival kapcsolatban Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, a Természetfilm.hu Egyesület elnöke. A 4P expedíció a Tisza forrásánál, Kárpátalján, Ukrajnában veszi kezdetét. Az expedíció tagjai kezdetben gyalogszerrel, később, amint a vízrajzi viszonyok ezt lehetővé teszik, vízen folytatják útjukat. Ehhez kezdetben vadvízi kajakokat, hagyományos vízitúrás kenukat, később ladikokat és PET hajókat vesznek igénybe. A cél, hogy 2020 őszéig a teljes folyót végighajózzák, és közben felméréseket végezzenek.
A projekt elsődleges célja, hogy a szabad szemmel is látható műanyag lerakódások (makroplasztik depóniák) pontos helyét és méretét részletesen feltáró Tiszai Hulladéktérképet az eddigi, körülbelül 300 km-es szakaszról kiterjesszék a teljes folyóra, és annak mindkét partjára. Ezeket a lerakódásokat szisztematikus analízisnek vetik alá, regisztrálják a különböző műanyagtípusokat, és amennyiben ez kétséget kizáróan bizonyítható, eredet szerint is osztályozzák a hulladékot.
A mikroplasztik-vizsgálatok keretében egy mikroszkopikus élőlények filmezésére szakosodott biológust kértek fel a szakemberek arra, hogy próbálja megörökíteni, hogyan reagálnak a vízi parányok erre az újfajta szennyeződésre. A felvételektől azt remélik, hogy szemléletformáló erővel bírnak majd. Emellett a téma rendszeresen publikáló szakértőivel, kutatóival karöltve elkezdődik a mikroplasztik elemzése is: a szabad szemmel láthatatlan mérettartományba eső plasztikrészecskék jelenlétét a főbb mellékfolyók fölött és alatt, élőlények szervezetében vizsgálják. A kutatók között van Málnás Kristóf megbízott szakértő is, aki a tiszai kagylók mikroplasztik-tartalmát vizsgálja. De hogyan lesz a hétköznapi édesvízi kagylóból érzékeny mintavevő egység?
– Azért választottuk a folyami kagylókat, mert a teljes folyószakaszon előfordulnak, viszonylag nagy testűek. A Tiszán három fajuk él, egy közülük Natura 2000-es védettséget élvez – és azért is kerültek a fókuszba, mert szűrőszervezetek, tehát a vízben lebegő műanyagot képesek átszűrni, így szennyeződések monitorozására nagyon alkalmasak. A mi szempontunkból ennek az egésznek a jelentőségét az adja, hogy rutinmódszer a mikroplasztik-feltárásnak állati szövetből még nem ismert, illetve Magyarországon még senki nem foglalkozott ezzel, így tulajdonképpen jelenleg még a módszer kidolgozása folyik. A kagylók vizsgálata után hosszú távú tervként tovább lehetne haladni a halak irányába. Ezzel a vizsgálattal meg tudjuk alapozni majd a további kutatásokat. A felmérésnek célja az is, hogy a Tiszát érő szennyeződéseket széles körben fel tudjuk tárni. Maguk a mikroplasztikos vizsgálatok is csak néhány éve, 2016-2018-tól kezdtek el megjelenni nemzetközi viszonylatban, de mivel nem csak új, de népszerű is a téma, több helyen folynak ilyen kutatások. Eddig inkább tengeri élőlények voltak a vizsgálatok alanyai, édesvízben csak most kezdődnek a megfigyelések. Itthon a támogatás révén az anyagiak rendelkezésre állnak, az eljárásokat igyekszünk lefixálni, így 2020 tavaszának végére tudjuk betervezni az eredményekről szóló kézirat elkészültét.
A 4P expedíció nyilvános, megfelelő vízijártassággal bármelyik szakaszához lehet csatlakozni. A szakemberek februárban zászlóvivőket indítanak útjukra a folyó két partján, akik szárazföldön kezdik meg a hulladéktérképezést. A zászlóvivők a PET Kupa már sokat bizonyított önkéntesei és szervezői közül kerülnek ki, túráik szintén nyilvánosak lesznek, bárki csatlakozhat hozzájuk, aki érez magában elég erőt, hogy a téli hidegben nekivágjon az ártéri erdőnek. Az elkészülő Tiszai Hulladéktérkép az interneten követhető, és egy ingyenes applikáció letöltésével bárki csatlakozhat az adatgyűjtő közösséghez.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020/februári számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
