Magyarországon évente 400–420 kg háztartási hulladék keletkezik egy főre vetítve. Ez azt jelenti, hogy mindennap több mint egy kiló szemetet termelsz. Vagy ha te csak a felét, akkor a szomszédod annyival többet. Bele fogunk fulladni a szemétbe? Hogyan lehet ezt a problémát itthon és globálisan orvosolni? Erről, azaz a hulladékproblémáról szól a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatóság érettségire felkészítő videósorozatának következő része.
Magyarországon évente 400–420 kg háztartási hulladék keletkezik egy főre vetítve. Ez azt jelenti, hogy mindennap több mint egy kiló szemetet termelsz. Vagy ha te csak a felét, akkor a szomszédod annyival többet. Bele fogunk fulladni a szemétbe? Hogyan lehet ezt a problémát itthon és globálisan orvosolni? Erről, azaz a hulladékproblémáról szól a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatóság érettségire felkészítő videósorozatának következő része.
A videó sorra veszi a hulladékkezeléshez kapcsolódó témákat:
- a hulladék fogalma,
- hulladéktípusok,
- a hulladék keletkezésének okai,
- környezeti, társadalmi hatások,
- hulladékkezelés.
Ezek mellett még egy fontos szempontot érdemes számításba venni, ez pedig nem más, mint a hulladék keletkezésének megelőzése. A legjobban ugyanis úgy lehet megoldani egy problémát, ha nem engedjük kialakulni. Még a 2010-es évek elején kezdtem követni egy New York-i lány megosztásait, aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a négy év alatt keletkezett összes hulladéka elfért egyetlen befőttesüvegben. Lenyűgöző és hihetetlen volt, még úgy is, hogy a személyes életemben én is törekszem alkalmazni a hulladékmentesség elveit. Később egyre több olyan emberrel találkoztam, akik számára a zero waste fogalma egyben egy életformát is jelent.
Mi is az a fenntarthatósági érettségi? 2024 júniusában lehetett első alkalommal fenntarthatóság tantárgyból középszintű érettségit tenni Magyarországon, amelynek tartalmát a Zöld Föld oktatási–nevelési programból és tankönyvcsaládból szerzett ismeretek alkották. A fenntarthatóság projektérettségi típusú vizsga: a vizsgázó kreativitást, problémamegoldást és önálló munkavégzést igénylő több hetes folyamat során írásban készíti el feladatát, amelyet aztán szóbeli védésen mutat be a vizsgabizottságnak.
Nyilván mindezt abban a keretben érdemes értelmezni, hogy mai világunk egyáltalán nem a hulladék keletkezésének elkerülésére van optimalizálva. Gyakran ki sem lehet kerülni azokat a holmikat, melyek feleslegesen vannak becsomagolva, vagy éppen egyesével kerülnek a nejlonba.
És ezzel megérkezünk egy másik komoly problémához: borzasztóan nagy mennyiségben használunk műanyag csomagolóanyagokat, melyek – a műanyagból készült, később hulladékká váló egyéb tárgyakhoz hasonlóan – jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a mikroműanyag-szennyezés ma már az emberi testre, az egészségünkre is hatással van.
Fontos persze aláhúzni, hogy amikor hulladékról beszélünk, nem kizárólag a csomagolóanyagokra vagy épp a háztartásban keletkező, feleslegessé váló dolgok összességére gondolunk. Az élet számos más területén keletkeznek hulladékok, ezeknek számos fajtája van, köztük olyanok, melyek a környezetre és az egészségre is veszélyt jelentenek.
A videó ezeket is vizsgálja, ahogy azt is végigtekinti, miként lehet kezelni a keletkező hulladékokat. Szó esik az újrahasznosításról, a újrahasználatról és a hulladékkezelés módozatairól is. Képet kaphatunk a hulladékprobléma társadalmi aspektusairól, és pozitív példákkal is találkozhatunk.
