2025 őszén ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért. Az egyesület a Zöld Ipar Magazin régi partnere, így természetesen kíváncsiak voltunk, a KÖVET munkatársai milyennek érezték ez elmúlt évtizedek eredményeit és arra is, mit terveznek a következő - minimum - harminc évre? Az egyesület ügyvezetőjét, Herner Katalint kérdeztük meg mindezekről.
-Hogyan indult az egyesület története és hol volt Ön, amíg nem voltKÖVET-közelben?
-Hivatalosan 1995. október 19-én alakultunk meg. Az alapító dr. Tóth Gergely a németországi példa alapján adaptálta Magyarországra a vállalati tagságú környezeti menedzsment témáját. A nevünk ugyan időközben változott (eredetileg a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület volt), de a céljaink nem, és erre büszkék vagyunk. Nálunk manapság is a vállalatok vannak fókuszban, őket segítjük eszközökkel, megoldásokkal, módszerekkel, know-how-val. Én 1999-ben találkoztam az egyesülettel, miután befejeztem a Veszprémi Egyetem környezetmérnöki szakát, ami egyébként kitűnő szakmai alma mater volt. 1999-ben Phd-s-ként találkoztam először a KÖVET módszereivel, nagyon megfogott az egésznek a gyakorlatias része, pl. az ökotérképezés - így indult a közös utunk.
-Melyik projekteket emelné ki leginkább az elmúlt időszakból az egyesület tevékenységéből?
- Jelenleg 75 tagszervezetünk van, ebből kettő önkormányzati tagunk van. A cégek között kicsik és nagyok, tanácsadók és szolgáltatók, gyártók és forgalmazók - mindenféle megtalálható. Továbbá van több mint 30 társult tagunk, pl. egyetemi intézetek, tanszékek, civil szervezetek, szövetségek, akikkel egyébként - mondhatnám, szinte vállvetve - ugyanazokért a célokért küzdünk, csak mások a célcsoportjaink, más az eszköztárunk. Ez ezért jó, mert ha időről-időre felmerül egy megoldandó téma, tudjuk, kikkel lehet megoldásokat találni és előre lépni. A nemzetközi projektekben való részvételünk egyik célja, hogy általuk újmódszereket és eszközöket tudunk behozni Magyarországra, majd ezeket átadjuk a cégeknek. Ilyen volt például a mára már igen kiforrott Zöld Iroda Program, amelyben az elmúlt 25 évben létrejött egy minősítő rendszer; vagy ilyen az új vállalati, szinte már trendszerű célprojekt, a klímaadaptáció. De említhetném az innovatív technológiák hitelesítése, vagy a zöldfelület-fejlesztési projektet, amelyben például azt kísérletezhetik ki a vállalatok, mire hasznosíthatnák a telephelyeik körüli zöld felületeket.
-Mit tapasztalnak: a vállalatok elköteleződésből csatlakoznak ezekhez a projektekhez, vagy inkább csak a jogszabályoknak felelnének meg?
-Ha egy vállalat valóban felelősen gondolkodik, nem brandépítésre és kommunikációra használja a fenntarthatóságot. E tekintetben nagyon nagy változást tapasztaltam én magam is az elmúlt 20 évben. Korábban ilyesmi volt a narráció: „Ha majd már jól megy a cégnek, akkor környezetvédelemre is költünk majd.” Felelősen gondolkodó cégvezető ilyet már nem ejthet ki a száján. Ma már nagyon szenzitív a társadalom és a gazdaság, sokat komolyodott a jogszabályi háttér is. A különböző négybetűs megfelelési rendszerek kihívásokat jelentenek a vállalatoknak, nem könnyű megbirkózniuk a feladatokkal. Vegyes a kép: vannak cégek, ahol a fenntarthatóság ma már teljesen átitatta a vállalati kultúrát. És persze még vannak olyanok, akik kimondva, vagy kimondatlanul azért csinálják az egészet, hogy megfeleljenek a jogszabályi környezetnek. Amúgy nem biztos, hogy ez baj - idővel ez majd átformálódik belső motivációvá.
-A teljes megvalósulás nyilván még messze van, de egy ilyen szervezet számára talán nem is elérendő cél, nem? Vagy a szervezetek mentorálása egyfajta örökfeladat marad?
-Valóban, régebben volt egy olyan mondásunk, hogy mi lényegében azért dolgozunk, hogy ne legyünk… Elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor már nem lesz szükség a kívülről jövő beavatkozásra, de nekünk igazából ez a célunk. Ám ez jelenleg tényleg egy idea. Mi egyébként elsősorban úgy szeretünk magunkra gondolni, mint egy közösség, egy fórum, egy tudásmegosztó platform. Mankót, értelmezést igyekszünk adni, nem is igazán tanácsokat. Jogos az elvárás, hogy az egész rendszer önjáró legyen majd, én ebben is látok előrelépést.
-Március közepén rendezték meg a jubileumi közgyűlésüket, a hétköznapok azonban nyilván kevésbé csillogóak.
-Közhasznú és politikamentes civil szervezetként jelenleg hatfős titkárság viszi a szakmai operatív munkát és dolgozik együtt a vállalatokkal. Ha valaki látná belülről egy munkanapunkat, valószínűleg meglepődne - néha olyanok vagyunk, mint egy kis hangyaboly, mert akár 15-20 szálat, munkát is tartunk egyidejűleg a kezünkben. Jelenleg két nagy projektet tartunk kézben. Alvállalkozóként egy LIFE, partnerként pedig egy Erasmus+-projektet valósítunk meg. Emellett KÖVET klubokat szervezünk, részt veszünk az Ipar Napjain, ahol a tagszervezeteinket képviseljük és így tovább.
-Ön az elmúlt hónapokban ESG-akkreditációt szerzett. Mennyire kell igyekezni lépést tartani a körforgásos gazdaság változásaival, kihívásaival, fejlődésével?
-Most éppen nagyon, ezt határozottan érezzük az elmúlt 2-3 évben. Az új szabványok, megfelelések folyamatos megjelenésével napi szinten foglalkoznunk kell, hiszen a vállalatok ennek naprakész követését várják tőlünk. Nemcsak hogy folyamatosan ki kell tekintenünk, de állandóan tanulnunk is kell. Bár valóban beiratkoztam az ESG-kurzusra, a másik oldalon is jelen vagyunk - jómagam például oktató vagyok ugyanott, a Sustainable Businness Academy-n és fenntarthatóságról, karbonlábnyomról oktatom a hallgatókat. A vállalati innovációs készségre visszatérve nem egyszer volt olyan eset, hogy éppen vállalati kezdeményezésre ástuk bele magunkat egy-egy új témakörbe. Ilyenkor arra törekszünk, hogy a közös gondolkodás eredménye a végén egy új eszköz, vagy egy új módszertan születhessen.
-Milyen tervei vannak 2025-re az egyesületnek?
-A LIFE Fit For Reach-2 nevű, a Balti-államokra koncentráló, igen izgalmas projektben, mint említettem, alvállalkozók vagyunk. A célunk, hogy Magyarországon elterjesszük azt a szemléletmódot, hogy a veszélyes anyagok kockázatkezelését lehet jobban csinálni és erre vannak jó módszerek. Ennek része például, hogy a vállalatok kiválthassák kevésbé, vagy egyáltalán nem veszélyes anyagokra ezeket az anyagokat, ezáltal csökkentve a veszélyes anyagok mennyiségét és csökkentve a munkatársi kitettséget. A projekthez egyébként lehet csatlakozni, a honlapunkon ehhez minden információ megtalálható. A Clicks On Act elnevezésű Erasmus+projektben a pedagógusokat célozzuk meg a középiskolás korosztály eléréséért - nekik előadásokat tartunk klímaváltozás, energiafogyasztás és karbonlábnyom számítás témakörben. Így a diákok például csökkentési akciótervet tudnak kidolgozni az intézményekben. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a francia projektpartnerünk, az ABC dolgozta ki az általunk is használt karbonlábnyom-számító módszertant, s most mindenki várja, hogy ezt az új módszertant az ESRS-hez igazítsák és még inkább felhasználóbarát eszközt adhassunk a cégek kezébe. Emellett készülünk nagyon az idei rendezvényekre - a tényleges születésnapunkat október 16-án tartjuk majd Budapesten „30+30” szlogennel. Kíváncsiak vagyunk, mi történt a környezetvédelemben idehaza az elmúlt 30 évben és vajon mi várható a következő harmincban.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2025. áprilisi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
