Egy hódmezővásárhelyi óvoda, ahol minden esztendőben nagyszabású családi programon avatják fel ünnepélyesen a „klímanócskákat”. Azokat az óvodásokat, akik már tudják, mit jelent a környezetvédelem, és azt is: az emberek rengeteget tehetnek azért, hogy védjék a Földet, annak élővilágát. A gyerekek kifejezetten büszkék arra, hogy klímanócskák lehetnek, mert ezt a címet nem viselheti csak úgy, automatikusan minden óvodás: erre rá kell szolgálni, játékos feladatokat teljesíteni, ismereteket szerezni…
Egyedülálló, különleges óvodai projektjéről híres Hódmezővásárhelyen a Szabadság téri Óvoda, ahol évek óta nevelik a gyerekeket klímatudatosságra. Az óvodásokon keresztül ráadásul a családok és a város legkülönfélébb intézményei, közösségei is bekapcsolódnak egy-egy nagyobb programba.
Az óvoda szakmai vezetője Bozókiné Szabó Ildikó regionális klímareferens, az Országos Klímareferens Hálózat Oktatási és Szemléletformálási Tagozatának vezetője, aki 2006 óta foglalkozik a gyerekek és a családok szemléletformálásával. Az általa kidolgozott Klímanócska projekt ma már nemzetközileg is ismert és elismert. Tavaly, amikor a Klímanócskák akcióban című pályázatot „Környezetvédelmi Oscar-díjra” jelölték, Bozókiné Brüsszelben is bemutatta a különleges foglalkozás-sorozatot, emellett a pedagógiai innovációért Ildikó itthon is több szakmai díjat nyert el. Mostanság erről az oktatási projektről és annak izgalmas, játékos elemeiről országszerte – és újabban Kárpátalján is – előadásokon számol be az érdeklődő óvónőknek.
– Az a tapasztalatom, hogy az óvónők mindenütt nagyon lelkesek, és szívesen ismerkednek meg a projekttel, örömmel veszik át egyes elemeit, mert ők is látják, ennek révén már az egészen kicsik is klímatudatossá nevelhetők. Ráadásul a gyerekeken keresztül a felnőttközösségeket is el lehet érni, az ő szemléletüket is képesek vagyunk formálni – mondja erről Bakosné Ildikó mesterpedagógus, aki komplex programot dolgozott ki, ami a klímatudatos magatartás öt területét érinti: a szelektív hulladékgyűjtésre, a természetvédelemre, az egészségvédelemre, az energiagazdálkodásra és a néphagyományok őrzésére egyaránt hangsúlyt fektet. Ez utóbbi elemről Ildikó azt mondja, hogy a foglalkozásokon azokról a tradíciókról, régi, energiatakarékos megoldásokról is sok szó esik, amelyeket még a nagyszülők alkalmaztak – a gyerekek az ő példájukból is okulhatnak. Ide tartozik például a komposztálás, amit az óvodában szintén fontosnak tartanak feleleveníteni, megismertetni a gyerekekkel és szüleikkel is.
Bozókiné Szabó Ildikó mind az öt területhez különféle foglalkozásterveket dolgozott ki, így alakult ki a komplex rendszer, ami teljes egészében vagy akár részleteiben is átvehető valamennyi óvodában. Az egyes programok között átjárhatóság van, és mindegyik sokoldalúan igyekszik feldolgozni egy-egy témakört.
Az a legrokonszenvesebb ebben a foglalkozás-sorozatban, hogy teljes mértékben igazodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Minden témához van egy-egy mese, kapcsolódik hozzá valamilyen kedves figura. Ott van például Hódhuncutka! A gyerekek a róla szóló meséből megismerik Hódhuncutka szelektív hulladékgyűjtési szokásait, de a történet kapcsán arról is beszélgetnek velük, hogyan lesz az erdőben lehulló levelekből humusz. Aztán megfigyelik, megtanulják, hogy a konyhában keletkező szerves hulladékból miként lehet komposztföldet készíteni. Megismerik a komposztálás folyamatát, és maguk is komposztfölddel táplálják a fűszernövénykertet, mert az is van az óvodában – a családok közösen hozták létre. Ahogyan „klímadárkerttel” is dicsekedhetnek, ahol a gyerekek megvendégelik, megfigyelik a madarakat…
Az óvodások fokról fokra megismerik, felfedezik a környező vidéket is, a Hódmezővásárhelyhez közeli Mártélyi Természetvédelmi Területet, annak védett élővilágát. A mesékhez, feladatokhoz kapcsolódó figurákat is nagy fantáziával és kézügyességgel készíti el Bozókiné Szabó Ildikó: stílszerűen hulladékból (műanyag palackból) vagy éppen kizárólag természetes anyagokból… Ildikó azt meséli, ezekkel a kézműves munkáival bezsebelt néhány díjat: érdekesség, hogy a közeli tájvédelmi körzet 28 védett állatának figuráját is elkészítette az elmúlt években. Annak idején, amikor a környékre újra hódokat telepítettek, óriási palackhódokat csinált, figyelemfelkeltésül, a visszatelepítési projekt népszerűsítésére.
– A mi óvodánkban a gyerekek mindennapjait szinte teljesen észrevétlenül áthatja a Klímanócska program – mondja. – A hóemberek világnapján például arról beszélgetünk, miért nem lehet mostanában hóembert építeni, ennek kapcsán szó esik a globális felmelegedésről, annak következményeiről. De ugyanígy, amikor a néphagyomány szerint februárban a medve kijön a barlangjából, nem csak a tradíciókról mesélünk. A gyerekekkel arról is szót váltunk, hogy manapság a medvék alvási ciklusa is megváltozott. Megvizsgáljuk, hogyan függ ez össze a globális éghajlatváltozással.
Folytathatnánk a sort, a gyerekek egész óvodai életét áthatja ez a szemlélet. A családok is kapnak olykor feladatot, de természetesen nagyszabású programokba is bekapcsolódik az óvoda: ezek közé tartozik a mobilitás hete, ami mindig sok embert megmozgat. Az akadályversenyeken játékos feladatokat kell megoldani, szó esik közlekedésről, a közlekedési szabályokról, a kerékpározás és a gyaloglás kapcsán az energiafelhasználásról. De arról is, hogy milyenek vagyunk, ha közlekedünk. Miként hat ránk az időjárás, például a nagy meleg a közlekedésben? Miként küzdhetjük le a meleg okozta türelmetlenséget, ingerültséget? A mobilitás hét is azok közé a programok közé tartozik, amelyeken a különféle partnereik – rendőrség, tűzoltóság – közreműködésére is számítanak. Ildikó azt mondja, arra törekszik, hogy minél több szakembert hívjon meg a programjaikra, mindig más-más szempont alapján essen szó környezetvédelemről, hulladékgazdálkodásról, a gyerekek számára érthetően és élvezetesen.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020. februári számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
