Akár majdnem a felére is lehetne csökkenteni a repülés környezeti hatását, mindössze azzal, hogy egy kicsit megváltoztatjuk azt a magasságot, amin a gépek közlekednek – sőt, még csak nem is kell az összes járat útvonalába beleszólnunk, mindössze a 2 százalékuknál kellene változás.

A repülés az ember által okozott melegedés nagyjából 5 százalékáért felel, és ez az arány valószínűleg a közeljövőben növekedni fog, mivel a repülőjegyek egyre olcsóbbak, elérhetők több embernek, és egyre többen utaznak messzebbi desztinációkra is. Bár már vannak olyan törekvések, amelyek zöld energiával meghajtott repülőgépeket mutatnának be a kereskedelmi utazásban is, vagy amelyek zöldebb hajtóanyaggal működő járműveket akarnak bevezetni, de ezek még mindig gyerekcipőben járnak, és a környezetszennyezésre egyelőre nincs használható megoldás.

Egy friss kutatás szerint nem is feltétlenül kellene ennyire drasztikus megoldáson gondolkodni: egyszerűen lejjebb vagy feljebb kellene vinni a repülési magasságot.

A repülőgépek által kibocsátott káros anyagok globális felmelegedést elősegítő hatása ugyanis mindössze csak félig ered a repülőgép-üzemanyagok égetésével keletkező szén-dioxidból. A másik fele az úgynevezett feketeszén-részecskékből jön, amelyek azokon a magasságokon, amiken a repülőgépek járnak, nagyon könnyen jégképzővé válnak, így kondenzcsíkokat alkotnak, és sokkal jobban melegítik a bolygót, mint amennyire a szén-dioxid képes rá. A feketeszén egy olyan „rövid életű” szennyezőanyag, amely igen nagy távokat tesz meg rövid idő alatt és légköri előfordulása az üvegházhatás egyik legfőbb kiváltó oka – írja az ng.hu. (https://ng.hu/fold/2015/11/03/zold-repulovel-a-feketeszen-nyomaban/)

Bár egyelőre nem értjük teljesen pontosan, hogy hogyan képez ilyen jégrészecskéket a feketeszén-részecske, illetve, hogy milyen körülmények kellenek hozzá, az biztos, hogy adott magasságokban történik csak meg a folyamat. Az sem mindegy, hogy ezek a részecskék meddig maradnak meg a levegőben: a jégtartalomtól függően néhány másodperctől egészen 18 órás időtartamig is „élhetnek”. Ezeket az atmoszferikus területeket már most is igyekeznek elkerülni a repülőgépek, csakhogy felfelé és lefelé is a magasságváltás több üzemanyag égetésével jár, ami megint nem túl környezettudatos megoldás.

Az Imperial College London kutatói azonban most kiszámolták, hogy ennek a magasságváltásnak van létjogosultsága. Az Environmental Science and Technology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban azt írják, hogy nem is kell minden egyes repülőgépnek ilyennel kalkulálnia, a kondenzcsíkok 80 százaléka ugyanis a repülőgépek 2,2 százalékától érkezik, méghozzá a késő délutántól reggelig tartó járatoktól, ilyenkor ugyanis ideális az időjárás a kondenzcsíkok megjelenéséhez.

Ahhoz, hogy ezek a kondenzcsíkok csökkenjenek, az kellene, hogy ezek a járatok nyáron alacsonyabban, télen pedig magasabban repüljenek, a maradék majdnem 98 százaléknak nem kellene változtatnia semmit, és még az üzemanyagkülönbség sem lenne számottevő. Mindössze 0,014 százalékkal kellene több üzemanyagot használni, mint változtatás nélkül kellene.

A tanulmány szerzői azt is megjegyzik, hogy már elérhető olyan technológia, ami ezt a feketeszén-kibocsátást csökkenti, ezt kombinálva a járatok 2 százalékának magasságváltoztatásával a kondenzcsíkok 92 százaléka megelőzhető lenne.