A hazai közvélemény egyelőre ízlelgeti az új fogalmat: az első másfélfokos esztendőt éli meg a bolygó közössége. A ZIP Magazin Vadovics Edinát, a klímacélokért társadalmi kihívásokkal is kampányoló GreenDependent Intézet szakmai vezetőjét kérdezte a témában.
-Nem ringatjuk-e magunkat túlzott optimizmusba azzal, hogy végül is még mindig a kritikus 2 fok alatt vagyunk?
-Nagyon aggasztó és komoly figyelmeztetés, hogy 2024-ben, legalábbis konkrétan az évre vonatkozólag, átléptük a másfélfokos korlátot. Ezzel egyelőre még nem léptük át a Párizsi Megállapodás másfélfokos célját, hiszen egyelőre egyetlen évről van szó, ami után még lehetséges a visszatérés. Azonban ehhez sürgős és nagy változásokra, átalakulásra van szükség. Tapasztalataink szerint egyre többen érzik ennek szükségességét - viszont sajnos nem feltétlen a vezetők és döntéshozók, valamint a lakosság legtehetősebb rétegének tagjai közül. Emiatt már a különböző szakpolitikákban, stratégiákban lefektetett vállalások sem elegendőek az IPCC és szakmai szervezetek értékelése szerint, a megvalósítás és gyakorlat pedig jóval e mögött kullog. Tehát összességében nem állunk jól, és ez pl. a lakosság tenni akarását és változását nagymértékben visszafogja, és a területen dolgozó szervezetek munkáját is sok szempontból hátráltatja.
-Tavaly októberben indították el a kislábnyomos életmód-kihívásukat. Ebben személyes történeteket vártak - de meg merjük osztani másokkal azt is, ha úgy érezzük, lényegében beálltunk azok sorába, akik idő előtt felélik a Föld javait?
-Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a felelősség a másfélfokos életmód megvalósításáért megoszlik a társadalom minden szereplője között. Ennek megfelelően az EU Másfélfokos életmód projektben, amely keretében a kis(karbon)lábnyomos, vagy másfélfokos életmód kampányunk zajlik, nem csak a lakossággal kommunikálunk, hanem szakértőkkel, szakpolitikusokkal is. Igen, kétségtelen, nem könnyű megosztani azt, hogyha úgy érezzük, nem csináljuk elég jól a dolgokat. Azonban fontos, hogy ez mégis megtörténjen, hogy lássuk, mi az, amin nehéz változtatni, mi az, ahol szükség van több vagy más strukturális segítségre: ezért mi igazából a kihívás keretében is vártunk (vagy február végéig még várunk!) olyan történeteket, amelyek a sikerek mellett a nehézségekről, kihívásokról is szólnak.
Egyébként mi a műhelyek kapcsán – és igazából korábbi programjaink, pl. a 10 évig futó EnergiaKözösségek program során is – azt tapasztaljuk, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandóak vagyunk lemondani. Nagyon fontos, hogy rendszerszinten gondolkodjunk: lemondásra szükség van, de ez sok esetben életminőségünk javulásával jár együtt.
Rengeteg tényező befolyásolja mind egyéni, mind közösségi-helyi, mind pedig szélesebb társadalmi szinten, hogy mennyire vagyunk hajlandóak ezekre a lemondásokra. Ha igazságos a folyamat, és igazságosabb lesz a változások következtében a társadalom, sokkal nagyobb támogatásra számíthatunk.
-Miután ezen kérdések éppen egy olyan napon születnek, amelyen a világ egyik vezető nagyhatalma - a legfőbb vezető hivatalba lépése napján - máris bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, megkerülhetetlenül aktuális a kérdés: ilyen nagy volumenű, a klímahelyzetet tagadhatatlanul befolyásoló politikai események tükrében önök például áthangolják-e a kampányaikat, kommunikációjukat?
-Csak részben hangoljuk át, inkább jobban hangsúlyozunk egyébként is jelenlévő üzeneteket, pl.: egyéni hatás fontosságának és tovagyűrűző voltának megerősítése, aktív állampolgárság fontossága, beleértve a szavazást is, alulról jövő kezdeményezések jelentősége, annak hangsúlyozása, hogy a nagy befolyással rendelkezők is komolyan veszik felelősségüket – hiszen korábban is kiléptette már Donald Trump az országát a klímaegyezményből, ám akkor az államok, cégek, városok és emberek kifejezték, ők ennek ellenére fontosnak tartják a klímaválság kapcsán történő cselekvést. Most is erre is számítunk. Már vannak is felajánlások non-profit szervezetektől, hogy a kormány helyett egyrészt teljesítik az USA adatszolgáltatási kötelezettségeit, másrészt fedezik a költségek egy részét.
-Foglalkoznak az energiaállampolgárság kérdésével is - mit fog ez jelenteni a jövőben?
-Igaz, a fogalom maga egyáltalán nem elterjedt itthon, nincs használatban, viszont az energiaállampolgárság formái annál inkább. A fogalmat azEU-s EnergyPROSPECTS (EnergiaPERSPEKTÍVÁK) projektben úgy határoztuk meg, hogy „(állam) polgári részvételi formák, amelyek egy fenntarthatóbb és demokratikusabb energiarendszer kialakításához kapcsolódnak”. Ez egy szándékosan tág meghatározás, mert kíváncsiak voltunk, milyen módokon vesznek ma részt az emberek az energiarendszerben. A definíció alapján így az energiaállampolgárságnak rengeteg formája lehetséges. Hogy példákat is említsek, energiaállampolgár az is, aki ismeri és követi fogyasztását, különböző módszerekkel csökkenti azt, napelemet szerel fel, szigetel, és ismerősei körében aktívan szóba hozza a témát a fenntarthatóbb energiafelhasználás érdekében, és az is, aki ennek érdekében közösségi rendezvényeken, akciókon vesz részt, és akár ilyet is szervez. Azaz például részt vesz klímatanácson, csatlakozik egy klímaklubhoz vagy energiaközösséghez. Vagy épp munkahelyi energiatakarékossági programot szervez. A GreenDependent az EnergiaPERSPEKTÍVÁK projekt keretében, a sokszínűség bemutatására törekedve (tehát közel sem térképeztünk fel minden hazai példát!) több mint 60 példát gyűjtött össze. Ezeket meg lehet nézni egy európai adatbázisban (angolul), és egy kifejezetten Magyarországról készített tanulmányban is (egyelőre angol nyelven, de készítjük ennek magyar fordítását is), illetve egy frissen megjelent, szintén angol nyelvű könyvfejezetben, ezek mind hozzáférhetőek a GreenDependent honlapján.
Kiindulópontként érdemes megnézni a Másfélfokos életmód útmutatónkat, abban is a lakhatással és energiafogyasztással foglalkozó fejezetet, és a kiadvány végén található, további információs lehetőségeket tartalmazó listát. Vagy felkeresni a www.energiakozossegek.hu oldalt, ahol rengeteg tipp és egy ún. energia-felmérés űrlap is található.Az országban vannak különböző klubok, kisközösségi kezdeményezések, helyi vagy országos szintű mozgalmak, amelyekhez lehet csatlakozni.
-A civil beavatkozás másik platformjának leginkább a felelős fogyasztás kérdéskörét szoktuk tartani, bár a kép elég elegyes. Kutatói munkája is részben e témakörben zajlik, mit gondol: hogyan lehet jól kikeveredni a fogyassz/mégse fogyassz ördögi köréből?
-A felelős és mértékletes fogyasztás az aktív állampolgárság fontos formája, többek között a másfélfokos életmód megvalósítása érdekében. Mivel az emberiség ökolábnyoma, és ennek részeként karbonlábnyoma nem fenntartható, mérete folyamatosan nő és immár veszélyezteti fennmaradásunkat, nagyon fontos, hogy milyen egyéni életmódot alakítunk ki és követünk, és ennek keretében hogyan és mennyit fogyasztunk. A Másfélfokos életmód útmutató napi életünk főbb területein, úgy, mint lakhatás és energiafogyasztás, mobilitás/közlekedés, táplálkozás és élelmiszerfogyasztás, és szabadidőnk szervezése és eltöltése, ad praktikus útmutatást és tippeket. Segít abban is, hogy egyszerű kérdések és átlagos fogyasztási adatok segítségével eldönthessük, saját életmódunk kis- vagy nagylábnyomos-e (ld. 5. fejezet). 2025 februárjától egy online karbonkalkulátor is elérhető lesz, amelynek segítségével bárki kiszámíthatja saját karbon-lábnyomát, és így megismerheti saját klímaváltozásra gyakorolt hatását, illetve, hogy saját életében melyek a legfontosabb beavatkozási területek. Miközben nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a felelős fogyasztást számos struktúra is befolyásolja, azaz az egyéni változást ki kell egészítse és támogassa a társadalmi változás is.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2025. februári lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
