Putti Krisztián műszaki egyetemista, nemrég felszabadultan láttuk mosolyogni a legnagyobb hazai startup-verseny fináléjában, ahol csapatával elhozták az első díjat. A huszonéves fejlesztőre a körkörös gazdaságban is odafigyelnek, de a középiskolás korosztályban is ismerik a nevét.
– Miért pont az energetika? Mérnöki hajlamú, szerelgetős, elemző alkatú kisfiú volt-e, aki mérnökcsaládból származik?
– Egészen kicsi korom óta érdekeltek a természettudományok, nagyon szerettem ilyen témájú könyveket olvasni, otthoni kísérleteket összeállítani, és a környezetemnek tudományos érdekességekről mesélni. Általános iskola felső tagozatában és később középiskolában is sokat jártam matematika-, kémia- vagy éppen fizikaversenyekre (a többi között 2010-ben sikerült a 6 fős magyar csapat tagjaként kijutnom Dél-Afrikába a Nemzetközi Természettudományi Diákolimpiára, ahol bronzérmet szereztem), és az órarenden kívül is részt vettem szakkörökön és programokon, például az ELTE Fizika Intézetének, vagy a BME-n működő Energetikai Szakkollégiumnak a nyilvános előadás-sorozatain. Maga az energetika – és azon belül különösképpen az atomenergetika – tudománya középiskola alatt kezdett el igazán érdekelni, és 10. osztályban már azt is eldöntöttem, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán lévő energetikai mérnök szakra szeretnék jelentkezni néhány éven belül.
– 2019-ben az egyik Energiakövet volt Magyarországon, a mandátuma az egy év elteltével hamarosan lejár. Milyen terveket tudott megvalósítani ebben az időszakban?
– Az Energiakövetek pályázatot – aminek három nyertese közül 2019-ben az egyik voltam – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írta ki, és olyan hiteles egyetemistákat keresnek, akik az energiatudatosság, energiahatékonyság témakörében tartanak érdekes, innovatív és bizonyos értelemben rendhagyó órát a fiatalság (általános iskolai és gimnáziumi tanulók) számára. A feladat nem volt egyszerű, mert egy 45 perces tanóra – ha azt nézzük, hogy az izgő-mozgó fiatalságot kell lekötni, a figyelmüket megragadni és meg is tartani (!) – nagyon hosszú, ha azonban azt nézzük, hogy mennyi ismeretanyagot lehet ennyi idő alatt átadni, akkor pedig nagyon rövid. Az év egy jelentős része először a pályázatra beadott óravázlatok tökéletesítésével, szakértő mentorok által tartott tréningekkel és próbatanításokkal telt – hiszen szakmailag és pedagógiailag is fel kellett építeni az órákat –, utána pedig már élesben jártuk az országot. Amire igazán büszke vagyok, hogy a főváros és az agglomeráció mellett sikerült számos vidéki helyszínre is eljutnom (tartottam órát Budapesten, Budakeszin, Nagykállón, Dorogon és Zagyvaszántón), illetve a visszajelzések és a reakciók a gyerekek részéről is nagyon pozitívak voltak.
– 2019 elég mozgalmas év volt az ön számára, hiszen ekkor nyerték el csapatban az MVM Edison startup versenyének fődíját, két másik csapat mellett, az InCharge projektjükkel. Miért pont az e-közlekedésben kezdtek fejlesztésbe? Hol tartanak vele most?
– Az MVM Edison 2019-es startup versenyét még InCharge néven nyertük meg, azt követően pedig sikerült üzleti koncepciónkkal és tervünkkel elnyerni az MVM Befektetési Bizottságának bizalmát, így magvető befektetést kaptunk. Ezután váltottunk nevet, és most már Volteum néven tudnak minket megtalálni a felhasználók. Röviden összefoglalva a Volteum egy utazástervező applikáció elektromosautósok részére, ami valós idejű és historikus adatok alapján pontosan becsüli meg az akkumulátor merülését, így optimális útvonalat tervez, és olyan töltőhöz irányítja az autóst, ami nem csak útba esik, hanem a töltés idejét – ami a benzinkutaknál lévő tankolással szemben 0,5-2 óra is lehet – hasznosítani tudja (például ebédel, megiszik egy kávét vagy bevásárol). Az elektromobilitást mint szektort azért választottuk, mert ezt látjuk az energetika egyik legdinamikusabban növekedő és fejlődő részének.
Az applikáció fejlesztését agilis módszertan szerint osztottuk fel különböző szakaszokra, jelenleg ott tartunk, hogy az első verzió elkészült, ennek a tesztelését el is kezdtük elektromosautósok segítségével. Terveink szerint idén ősszel lépünk piacra az éles verzióval, azonban ez még a járványhelyzettől is függ, hiszen a belföldi (vagy külföldi) utazás korlátozása esetén belátható, hogy egy utazástervező applikáció használatára alig van szükség. Azonban erre az eshetőségre is fel vagyunk készülve, hiszen a szoftver fejlesztése független a járványhelyzet alakulásától, így ha adott esetben a betegség várható második hulláma miatt piacra csak néhány hónappal később tudunk lépni, a munka addig sem áll meg!
– Nemrég nyilvánosságra hozták, hogy megszűnik az e-töltés ingyenessége, napvilágot láttak a tarifák, így az e-autósoknak vélhetőleg nem lesz mindegy, hol és hogyan töltenek és főleg mennyiért. A fiatal generációk számára mekkora potenciál van az e-közlekedésben felhasználóként?
– A világ egyértelműen az elektromos autók irányába mozdult el és ez a tendencia csak erősödni fog a jövőben. Arról azért van vita a szakértők és a mérnökök között, hogy az elektromos autók mennyivel környezetkímélőbbek, mint a benzines vagy dízeles társaik (például az akkumulátor veszélyes hulladék volta miatt), az viszont kétségtelen, hogy az elektromos autók használatával a szennyező kibocsátás nem az emberek közvetlen környezetében történik, illetve a felhasznált áram egy részét szén-dioxid semleges technológiákkal (például nap- és szélerőmű vagy atomerőmű) lehet előállítani.
– Gyakori vitatéma itthon is az energetika, a piaci helyzet, annak jobbítása, a pazarlás felszámolása, a hatékonyabb megoldások térhódítása. Nyilván a napelem nagyon szépen erősödik, de nehezen lehetne egyeduralkodó eleme az energiapiacnak...
– Fontos szétválasztani azt, hogy milyen fajta energiáról beszélünk – itt elsősorban a hő- és villamos energiára gondolok. Előbbi esetén a földgáz kiváltása hosszú távon egyelőre még nem látszik, de hidrogénes kutatások zajlanak Európában. Villamos energia esetén abban Európában konszenzus van, hogy a fosszilis energiahordozók közül a szenet és annak különböző formáit minél hamarabb ki kell váltani más energiahordozókkal. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyes országok – változó földrajzi elhelyezkedésük és ásványkincsekhez való hozzáférésük következtében – más erőforrásokkal rendelkeznek, és eltérő helyzetben vannak, amit az energiastratégia készítésekor mindenkinek szem előtt kell tartania. Azt gondolom, Magyarországon is az a cél, hogy minél inkább a karbonsemleges technológiák felé nyissunk és ezt a hazai környezetben elsősorban atomenergia és napenergia hasznosításával lehet megtenni.
További hírek a kategóriából
